A hazánkban termeszthető és vadon termő mérsékeltövi gyümölcsfajok rendszertani áttekintése a legújabb, genetikai alapú fejlődéstörténeti rendszerben, a legfontosabb hazai gyümölcstermő fajokat adó családok ismertetése, a rózsafélék családon belüli rendszerének bemutatása. A mérsékeltövi gyümölcstermő növényfajok vegetatív és generatív alaktani, szervezettani és szövettani felépítésének ismertetése a hasonlóságok és az eltérések kiemelésével. A taxonómiai és morfológiai szakkifejezések helyes használatának gyakorlata.

A jelentősebb gyümölcsfajok (alma, körte, cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack, szilva, bogyósok, héjasok) fajtahasználatának, a fajtaszerkezet változásának bemutatása a világon és hazánkban. Az EU gyümölcsfaj- és fajta politikájának ismertetése. A hazai termőhelyek fajtahasználatának értékelése, a hazai termőhelyekre ajánlható árufajták jellemzése. Fajtainformációk: termőképesség, termésbiztonság, növekedési erély, virágzási idő, fajtatársítás. Fajtaválasztás a piaci és felhasználói igényeknek megfelelően.

A XXI. század kihívásai, az Európai Uniós tagság és hatásuk az  áruforgalmazásra, a piaci trendekre és a marketing ismeretek jelentőségére egy vállalat  eredményes működtetése érdekében. A hallgató ismereteket szerez a piacok árura gyakorolt hatásairól, az áruk mozgásáról, a kereskedelmi formákról, a logisztikai háttérről és az ehhez elengedhetetlenül szükséges marketing,- PR- és reklám  alapokról.

Az almatermésűek, valamint a csonthéjas fajok közül a kajszi, az őszibarack és a szilva faj- és fajtaspecifikus termesztéstechnológiájának korszerű módszereit ismerik meg a hallgatók.

A csonthéjas gyümölcsfajok közül a cseresznye, meggy valamint a bogyós és héjas gyümölcsfajok fajtaspecifikus termesztéstechnológiájának korszerű módszereit ismerik meg a hallgatók.

A fajtahasználat korszerűsítésében szerepet játszó gyümölcsnemesítési és egyéb fajtainnovációs lehetőségek, módszerek és legújabb eredmények megismertetése a hazai gyümölcstermesztésben legjelentősebb gyümölcsfajok esetében. A klasszikus és molekuláris nemesítés korszerű módszerei, a korszerű szelekciós és egyéb biotechnológiai eljárások jelentősége és szerepe a gyümölcsnemesítésben. Biotikus és abiotikus ellenállóságra, különleges gyümölcsminőségi paraméterekre történő nemesítés.  Fajtainnováció, fajtavédelem, „gyümölcsfajta-klubok” és lehetséges szerepük a hazai gyümölcstermesztési gyakorlatban. Hazai és külföldi fajtaújdonságok, fajtajelöltek és egyéb gyümölcstermék újdonságok bemutatása és érzékszervi bírálata.

A tárgy keretében bemutatjuk a gyümölcsfák faiskolai nevelésének területén elért legújabb eredményeket. Kitérünk a csemete- és oltványnevelés során alkalmazott növekedésszabályozó anyagokra, biostimulátorok használatára, valamint a gyümölcstermesztők igényeit leginkább kielégítő, gyorsan termőre forduló fák nevelési technológiáit ismertetjük. Bemutatjuk az alanyhasználat terén az új lehetőségeket, a legfontosabb új alanyokat és az alanynemesítés új irányait.

A gyümölcsök fontosabb összetevői, értékes anyagai. A gyümölcsök termesztési körülményeinek hatása összetételükre, eltarthatóságukra és feldolgozhatóságukra. A feldolgozóipar gyümölcs nyersanyagokkal szemben támasztott követelményei (fajta, érettségi állapot, sérülésmentesség).

A gyümölcsök hőkezeléssel, vízeltávolítással, hűtéssel és fagyasztással történő tartósításának alapjai, ezek mikrobiológiai, kémiai, fizikai, biológiai és művelettani vonatkozásának integrálása összefüggő technológiai ismeretanyaggá. A fontosabb gyümölcstermék típusok főbb jellemzői, előírásai.

A tárgy áttekintést ad a gyümölcstermő növények szaporításához és neveléséhez szükséges fontosabb szaporításbiológiai ismeretekről, az ezen a téren jelentős újabb eredményekről. A tárgyalt témák között szerepelnek a klónszelekció, a fajtaazonos, vírusmentes szaporítóanyag-termesztés biológiai alapjai, a magtermesztés biológiai és genetikai alapjai, a járulékos gyökérképződés folyamata és szerepe az autovegetatív szaporítási módokban. A hallgatók megismerhetik a gyümölcstermő növények oltványainak összeforrását és az oltási partnerek együttélését befolyásoló biológiai folyamatokat és a mikroszaporítás faiskolai alkalmazásának lehetőségeit.

Korszerű, a piac igényeinek megfelelő gyümölcsöt termő ültetvény megvalósítása egy feltételrendszeren alapul, melynek főbb témakörei a következők:

- gyümölcsfajaink ökológiai igényei és a termőhely alkalmassági minősítése;
- talajtani alkalmasság vizsgálat;
- ültetvénytervezés elemei: területelőkészítés, tápanyagfeltöltés, szaporítóanyag beszerzés, telepítés folyamata, támberendezés, kerítés létesítése.

Kertészeti ültetvények létesítése előtti meliorációs munkák. Gyümölcsültetvények talajművelése – talajtakarási módok. Gyümölcsültetvények tápanyagigényének meghatározása, trágyázási módok. Gyümölcsültetvények vízigényének meghatározása, öntözési módok és öntözési célok ismertetése.

A tantárgy keretében a gyümölcstermesztés szempontjából fontos növényélettani ismereteket, kapcsolódó módszereket és legújabb eredményeket tárgyaljuk. Kiemelt hangsúlyt kapnak a vízfelvétel és vízgazdálkodás, ásványi táplálkozás és hiánytünetek, tápanyagtranszport témakörök. A hallgatók megismerik a növényi növekedés és fejlődés fiziológiáját, ezen belül a virágzás, megporzás, megtermékenyülés, gyümölcskötődés, gyümölcsfejlődés és érés élettanát, valamint a gyümölcstermesztésben fontos hormonhatások alapjait. Tárgyaljuk az abiotikus stresszek következményeit, ezek biotechnológia vonatkozásait és a stresszhatások modern műszeres vizsgálatát. A tananyag a klasszikus és molekuláris biológiai szemlélet alapján ismerteti a tárgyalt témakörökhöz kapcsolódó alkalmazott növényélettani ismereteket, a hazai termesztési gyakorlatot figyelembe véve.

A talaj képződése, változása. Talajfejlődési és degradációs jelenségek. A talajok tulajdonságai, különös tekintettel az ültetvények, állókultúrák létesítésének követelményeire.

A hallgatók 4 órában elméleti ismeretet kapnak a korszerű metszési technikákkal kapcsolatban és 1 gyakorlati nap (8 óra) keretében elsajátíthatják a metszés gyakorlatát is.

A szakmai továbbképzésen részt vevő hallgatók számára fontosnak tartjuk a gyakorlati képzést is, így félévente 1 napos szakmai gyakorlatot iktatunk be a félév programjába. A gyakorlati napokat termelő üzemekbe szervezzük, ahol több gyümölcsfaj termesztésére vonatkozóan komplexen technológiai és pomológiai ismereteket szerezhetnek a hallgatók.

Fontosnak tartjuk a hallgatók szakmai látószögének a tágítását, ezért a tantárgy keretében a gyümölcstermesztési diszciplína egy-egy fontosabb részkérdése kerül megtárgyalásra. Ezen túlmenően a szakdolgozat elkészítéséhez, a témában található irodalmak összegyűjtéséhez, egyéni kísérletek beállításához és kiértékeléséhez szükséges ismeretek átadása.

A zöldség- és gyümölcstermesztésben alkalmazott támrendszerek fajtáinak bemutatása, jelentőségük, feladatuk tisztázása. A támrendszer alkotóelemeinek felsorolása, és azok anyagválasztéka. Az elemek terhelési módjának elemzése, jellemző méretük megválasztásához szükséges statikai és szilárdságtani alapösszefüggések megismerése. A huzalmegválasztás menete, méretezés egyszeres és többszörös huzalozás esetén. A közbülső és végoszlopok ellenőrzése nyomásra, hajlításra és kihajlásra. Az oszlopok talajba süllyesztésének méretezése. A huzalok talajba horgonyzásának számításmenete.

Gazdálkodást folytató termelő, kereskedő és szolgáltató vállalatoknál, gazdasági társaságoknál a működőképesség, a tevékenység hatékonysága megalapozására az üzleti terv dominanciája meghatározóvá vált. Gazdasági társaságok működésnél, korszerűsítésénél a tulajdonosok, a befektetők, a bankok elengedhetetlen feltételként követeleik meg az üzleti terv készítését és azok megalapozottságát.

A zöldség- és gyümölcsfélék betakarításának helyzete a gépesíthetőség szempontjából. A szedőeszközös, szedőgépes és a teljesen gépesített betakarítás értelmezése. Szedőeszközök a zöldség- és gyümölcs-betakarításban. A szedőgépek változatai, alkalmazási lehetőségeik, paramétereik. A fő zöldségfajok teljesen gépesített betakarítása: a paradicsom- és zöldborsókombájn,  a zöldbab-, fűszerpaprika-, vöröshagyma-, gyökérzöldség- és káposztabetakarító gép szerkezeti felépítése, működése, fő műszaki és üzemi paraméterei.

A teljesen gépesített gyümölcs-betakarítás lehetőségei, a gépe csoportosítása. A fésülő és taroló rendszerű betakarítógépek. A tömegerő-gerjesztésű gally- ág- és törzsrázók. A lerázott gyümölcsök felfogásának és begyűjtésének eszközei. A földre hullott gyümölcs felszedésének gépei.

Utolsó frissítés: 2012.11.05.