Június - 2017
H K S C P S V
  01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
27 28 29 30  

Oktatási profil

A Gazdaságföldrajzi, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődési Intézet az alábbi központokat, mint tudományterületenkénti oktatási-kutatási egységeket foglalja magában:

 

Geostratégia Központ

A Központ oktatási tevékenységének részletes ismertetését ld. a Központ honlapján.

 

Fenntartható Fejlődés Központ

 

  • Környezetgazdaságtan BA: A tárgy célja, hogy az egyetem Gazdálkodástudományi Karának összes alapszakos hallgatója lehetőséget kapjon a környezeti folyamatok közgazdasági megközelítésének megismerésére, amit a kötelezően választható blokkban elhelyezkedő tárgy biztosít. A tárgy célja, hogy az alapvető környezeti összefüggésekhez kapcsolódóan bemutassuk a környezeti szabályozás alapját képező elméleti közgazdasági megoldásokat, ezeket tágabb környezetbe helyezve azok alkalmazásának feltételeit, az elméletek következtében kialakuló vállalati és társadalmi reakciókat, alkalmazkodási módokat. A tárgy oktatása során minden félévben szorgalmi feladatokat is kapnak a hallgatók, amelyekkel egyrészt az érdeklődésüket kívánjuk még inkább felkelteni a téma iránt, másrészt többletpontokat szerezhetnek a minél jobb vizsgaeredmény eléréséhez.
  • Fenntartható fejlődés, környezetgazdaságtan BA: A tárgyat az Egyetem összes hallgatója felveheti választható tárgyként. A kurzus keretében tárgyaljuk a fenntartható fejlődés fontosabb elveit, eszközöket keresünk ezen elvek gyakorlati alkalmazására. Vizsgáljuk, mit tehetnek a vállalkozások – legyenek azok egészen kicsik, mint például egy család, vagy egészen nagyok, mint például a multinacionális vállalatok – a fenntartható fejlődés érdekében. Alig képzelhető el a jövőt illetően olyan munkakör, amely betölthető volna a fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősség elveinek ismerete nélkül. Szinte évente jelentek és jelennek meg újabb könyvek, amelyek mind az emberi kreativitás kimeríthetetlenségéről szólnak, és általában nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy sokkal, kevesebb anyaggal, energiával és környezetterheléssel lehet előállítani lényegesen nagyobb jólétet, mint amit az emberiség eddig elért, tehát a Föld képes ellátni akár kilenc milliárd embert is, ha! Igen, itt van a mondat végén ez a ha, ami azt jelképezi, hogy nem csinálhatjuk dolgainkat úgy, ahogy eddig tettük. A „ha” azt jelenti, hogy meg kell változtatni a jólétről, a kényelemről, a fogyasztásról, a termelésről és szinte mindenről, amit megszoktunk, az elképzeléseinket, elvárásainkat. Alig marad valami, amit úgy csinálhatunk, mint ahogy eddig megszoktuk. A kurzus keretében igyekszünk őszintén szembenézni a problémákkal és a hallgatók aktív részvételére számítva megkíséreljük megmutatni, hogy van remény a fennmaradásra.
  • Haladó környezetgazdaságtan MA: A regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak kötelező tárgya keretében a környezetgazdaságtan alapjainak elmélyítése történik, különös tekintettel a tisztább termelés és az immissziós szabályozás mikroökonómiájára, valamint a fogyasztás ökológiai gazdaságtani megközelítésére. A hallgatók több kutatás eredményei alapján ismerhetik meg a három kiemelt terület elméleti és gyakorlati kereteit. Minden félévben külön feladatokat is kapnak, kiselőadást tartanak arról, hogy a környezetvédelmi szabályozásban hogyan köszönnek vissza az elméleti alapok, valamint szimulációs játékban tapasztalhatják meg szűkös erőforrások használatának közgazdasági/környezetgazdasági következményeit.
  • Környezetértékelés MA: A regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak kötelezően választható tárgyaként oktatjuk. A tárgy a környezetgazdaságtan egy témáját emeli ki, a természeti erőforrások pénzbeli értékelésének lehetőségét, amelynek mélyebb elsajátítását célozza a kurzus. A hallgatók megismerhetik a költség-haszon elemzés környezeti javakra súlyozott elméleti és gyakorlati kérdéseit, a környezeti változások közgazdasági értékelésére szolgáló módszereket, azok empirikus felhasználási lehetőségeit. A tananyagnak részét képezi a deliberatív értékelési módszerek megismerése is. Nagy hangsúlyt fektetünk az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, amelyek közgazdasági értékelése a legkomplexebb. Az ismeretek összeállításánál kiemelten kezeljük a korábban végzett kutatásainkat, azok eredményeit. A tanult módszereket a hallgatók csoportmunkákban végzett terepi/empirikus kutatással mélyíthetik el.

 

Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

 

  • Gazdaságföldrajz: A Központban a közgazdasági képzésben alapozó szerepet játszó egyik hagyományos fő tárgya a BA szinten oktatott, jelenleg kötelezően választható Gazdaságföldrajz, amit angol nyelven (Economic Geography) is oktatunk. A tárgy célja a hallgatók földrajzi ismereteinek frissítésén túlmenően a közgazdaságtudomány szempontjából fontos gazdaságföldrajzi alapfogalmak, a gazdaság térbeli működéséből adódó sajátos közelítésmódok, a földrajzi, területi összefüggések megértéséhez szükséges információforrások és alapvető elemzési eszközök megismertetése a hallgatókkal. A témák feldolgozása kiemelt helyi, regionális és globális problémák elemzésén keresztül történik.
  • Az információs társadalom földrajza: Korunk közgazdaságtudományban egyre inkább (újra) felértékelődik a helyek egyedi sajátosságainak, a földrajzi fekvésnek, a térbeliségnek a szerepe, ami jelentős megújulási lehetőséget és egyben feladatot, kihívást is teremt a földrajztudomány, azon belül a gazdaságföldrajz számára. Ez a felismerés jelenik meg többek között a 2008-ban közgazdasági Nobel díjjal elismert Paul Krugman által képviselt Új Gazdaságföldrajzban, ami a BCE Gazdaságföldrajz Tanszékének oktatási és kutatási profiljának egyik fontos, új elemét képezi. A jelenkor társadalmi-gazdasági térbeli folyamatainak vizsgálatában ma már elengedhetetlen a tudás, a megfelelő humán erőforrás, valamint az ehhez szükséges információs infrastruktúra szerepének figyelembe vétele. Az 1980-as évek végén az Al Gore nevéhez kapcsolódó Digitális Föld elméletnek a mai Google és a helyzettudatos vagy helyfüggő internetes gazdasági tevékenységgel megvalósulni látszó „szép új virtuális világ” kihívásaira próbálunk válaszolni a tananyagfejlesztésben és a kutatásokban. Az internetes világ hálózatában a tér átalakul, megváltozik a fizikai távolság szerepe. A világhálóhoz kötődő gazdasági folyamatok regionális fejlesztésben betöltött szerepe alapvetően különbözik a hagyományos gazdasági tevékenységek hatásaitól. Úgy gondoljuk, hogy a közgazdász alapképzésben elengedhetetlen lenne az internetes gazdaság területfejlesztési folyamatainak és törvényszerűségeinek a megismerése. Tananyag-fejlesztési törekvéseink ebben a körben olyan tematikákban realizálódnak, mint az Információs tér gazdasági szerkezete vagy a Gazdasági folyamatok térbeli elemzése.
  • Regionális földrajz: A Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ oktatási és kutatási profiljának részét képezi a Föld fejlett centrumtérségeiben (elsősorban kontinensünkön), ill. perifériáin fekvő országok, régiók regionális földrajzi sajátosságainak tanulmányozása. Különösen fontos a globalizációs és európai integrációs folyamat fokozatos mélyülése során átalakuló európai gazdasági erőtér ismerete. Tekintettel az Európai Uniónak a magyar gazdaság életében játszott szerepére, az érdeklődő hallgatóknak választható tárgyként érdemes megismerkedni az európai országok természeti, gazdasági és társadalmi jellemzőivel úgy is, mint potenciális partnerekével, úgy is, mint lehetséges célpontokkal. Ezt szolgálja Az európai országok földrajza és regionális gazdasága (angol oktatási nyelven: The Regional Geography and Economy of the European Countries) tantárgy leíró és elemző, értékelő ismeretanyaga. A regionális földrajzi tantárgyak esetében nem a lexikális ismeretek statikus átadásán van a hangsúly, a cél a főbb regionális folyamatok, tér-specifikus trendek ismertetése, amelyek a közgazdász hallgatók térbeli tájékozottsága szempontjából elengedhetetlenül szükséges.
  • Regionális elemzési módszerek: A társadalom és gazdasági területi elrendeződésének, fölrajzi sajátosságainak vizsgálata mellett a Központ oktatási profiljának szerves részét képezi a gazdasági folyamatok területi elemzéséhez szükséges gyakorlati módszertani eszközök, ismeretanyag átadása. A gazdaságföldrajz alapvető kérdése a helyek (települések, régiók, országok) közötti különbségek feltárása, a területi egyenlőtlenségek vizsgálata. A Központ ilyen irányú képzését képviselők tantárgyak (pl. Bevezetés a regionális elemzés módszereibe) során, a laboratóriumi gyakorlatokon a hallgatók megtanulják a különböző területi egyenlőtlenségi mutatók számítógépes alkalmazásának, illetve és az eredmények helyes interpretálásának módszertanát.
  • Regionális gazdaságtan, térelméleti kutatások: A gazdaságföldrajz és a mikroökonómia, valamint a makroökonómia alapjaira épít a Központ másik BA-szintű tárgya A regionális gazdaságtan alapjai (angolul: Foundation of Regional Economics), ami a képzési szerkezetben a második évfolyamon kötelezően választható tárgy. Ennek célja a regionális tudományi ismeretek beépítése a képzési rendszerbe, a térnek a gazdaság és a társadalom fejlődésében játszott szerepe elemzéséhez szükséges elméleti alapok, törvényszerűségek bemutatása, a térgazdasági szemléletmód kialakítása. Részét képezi a gazdasági tevékenységek, a telephelyelméleteknek, különböző térszerveződési formák, régiók, körzetek, térbeli hálózatok, területi munkamegosztás, regionális gazdasági növekedés és egyensúly, az interregionális kereskedelem, az áruk, a munkaerő és az innovációk térbeli áramlási elméletek és feltételek tárgyalása.
  • Hazai és európai regionális politika; önkormányzati gazdálkodás: A rendszerváltás második évtizedének végén Közép-Európában mindenütt érződik az állam rosszul felfogott decentralizációs törekvése; a közfeladatok helyi szintre történő delegálása a működtetésükhöz szükséges pénzeszközök biztosítása nélkül. Ilyen körülmények között közgazdasági bűvészmutatvány az önkormányzatok kötelező feladatellátásának biztosítása, hogy a településhálózatok együttműködésének eredményéről, a regionális fejlesztésről ne is szóljunk. Az ország legjobb szakembereinek segítségével a Központ megpróbál olyan tantárgyakat közkincsé tenni a magyar közgazdászképzésben, melyek helyi és területi közfeladat-ellátást a gazdasági recesszióval súlyosbított decentralizáció keretei között is életben tarthatják: ilyen tantárgy többek között a Terület- és településfejlesztés, az EU regionális politikája, az Önkormányzati menedzsment, a Település gazdaságtan vagy az E-régió.(az elektronikus hálózatok jövőbeni meghatározó szerepe az információs társadalom középszintjének szervezésében).

A jövőkutatás témakörét szintén több tantárgy keretében oktatjuk, az alábbiak szerint:

 

  • A „jövőírástudás”, a „futures literacy” fejlesztése és a jövőproblémák iránti érzékenység, mint alapkompetencia fejlesztése céljából BA szintű választható tárgyként oktatjuk a Jövőkutatás c. tárgyat a Gazdálkodástudományi Karon és Bevezetés a jövőkutatásba címen a többi karokon. E tárgy keretében a hallgatók korszerű ismereteket szereznek a társadalmi és gazdasági folyamatok lehetséges jövőinek tudományos alapú előrejelzéséről és előrelátásáról. Megismerkednek a jövőkutatás problémaköreivel, a tér és az idő, valamint, az elemzés és az előrejelzés összekapcsolódásával, a jövő komplexivitásával és alternativitásával, a stakeholderek szerepével és a jövőformálás korszerű módszereivel a különböző típusú előrejelzések készítésben.
  • A Jövőkutatás c. tárgyat az MA szintű képzésben választható tárgyként oktatjuk a Gazdálkodástudományi Karon. E tárgy keretében a hallgatók az előrejelzés készítés módszertani és gyakorlati témaköreivel ismerkednek meg és szereznek képességeket az elemző és az előrejelző munkafázisok összekapcsolásában, a team munkában alkalmazható előrejelzési módszerek használatában, az aktív részvételben a futures workshopokban, a stakeholder szerepkör gyakorlatban történő megismerésében, valamint az online és interaktív modellek alternatívaképzésre történő felhasználásában.
  • Az Alternatív jövőképek c. tárgyat az MA szintű képzésben választható tárgyként oktatjuk a Gazdálkodástudományi Karon. A tárgy célja tájékozottság és ismeretek szerzése a hazai társadalmi-gazdasági és környezeti fejlődés jövőjét befolyásoló alternatív jövőképekről, a jövőalternatívákban gondolkodás képességének fejlesztése olyan jövőkutatási eljárások elsajátítása révén, amelyek segítségével a kurzust elvégző hallgatók szűkebb szakterületükön is képesek lesznek alternatív jövőképek kidolgozására és stakeholderként azok kommunikálására. E tárgy keretében olyan kérdéskörökben nyernek eligazodást a hallgatók, mint a technológiai fejlődés újabb szakaszának szingularitása, a globalizáció, a regionalizáció, a glokalizáció, a hálózatosodás, a közvetlen demokrácia fejlődésének világunk jövőjét befolyásoló szerepe, valamint e fejlődési irányokat és alternatívákat megfogalmazó eszmeáramlatok, mint pl. poszthumanizmus, transzhumanizmus, metamodernizmus, anticipációs kormányzás. A tantárgy Alternative future images címen, angol nyelven is tanulható a többi karokon.
  • A Társadalmi és gazdasági előrejelzés c. tárgyat a Gazdálkodástudományi Karon kötelező tárgyként oktatjuk a Vállalkozásfejlesztési MA szakon. A vállalkozások fejlesztési céljainak, valamint stratégiájának kialakítása és karbantartása előfeltételezi, hogy a vállalati stratégiai menedzsment rendelkezzék ismeretekkel a vállalkozásokra ható és azok jövőjét befolyásoló hazai társadalmi és gazdasági feltételek és körülmények lehetséges változására vonatkozóan. A tantárgyat teljesítő hallgatók ezért e tárgy keretében elméleti-módszertani ismereteket szereznek a különböző típusú társadalmi és gazdasági előrejelzések készítésében és azok vállalati gyakorlati alkalmazásában. A kurzus során fejlődik a hallgatók alternatívákban gondolkodásra való képessége, a lehetséges és várható jövőbeni eseményeket és történéseket komplex forgatókönyvekbe rendező és alakító képessége, előrejelzés kommunikációs és értékelő képessége, valamint alkalmasságuk a stakeholder szerepkör betöltésére mezo és makro szintű participatív előrejelzések készítése során.
  • A Gazdálkodástudományi karon Business Futures Studies címen angol nyelvű és az üzleti élet szempontjából fontos jövőkutatási ismereteket oktatunk választható tárgyként. A gyakorlatorientált tárgy a vállalati stratégiaalkotáshoz kapcsolja a jövőorientált gondolkodást, a vállalati és a piaci környezetértékelést, a múltelemzést, a jövőfeltárást forgatókönyvek készítésével és azok megvalósíthatóságának megítélését, valamint stratégiává érlelését. A folyamattal esettanulmány készítésének formájában ismerkednek meg a hallgatók.
  • A jövőkutatás tudományterületet, mint önálló Jövőkutatás specializációt is oktatjuk az Egyetem Gazdaságinformatikai Doktori Iskolája keretében. A doktori iskolában a Jövőkutatás kötelező tárgy, a Metaelmélet és metaelemzés, a Globalizáció és jövő c. tárgyak pedig látókörbővítő tárgyként szerepelnek. A Jövőkutatás tárgy célja a doktorandusz hallgatók jövővel kapcsolatos tudományos ismereteinek bővítése a jövőkutatás elméleti-metodológiai kérdésköreinek és módszereinek körültekintő tárgyalásával. A kurzus keretében a hallgatók megismerkednek az előrejelzés-készítés metodológiai kérdéseivel, főbb módszereivel és a jövővel foglalkozás elengedhetetlen feltételével: a jövőorientáltsággal, annak elméleti-módszertani témaköreivel, és bevezetést kapnak az empirikus vizsgálatokba. A Metaelmélet és metaelemzés c. tárgy a tudományos tudástermelés egy új típusával ismerteti meg a hallgatókat. Ez az eljárás egyrészt alkalmas arra, hogy vizsgálja a tudástermelés és tudásintegráció komplex dinamikáját paradigma mátrix operacionalizálásával, másrészt a másodlagos elméleti és empirikus elemzések szakszerű használatával maga is képes integrált elméletek és ismeretek termelésére. Ez az elméleti alapozás és módszertan a jövőkutatáson túlmenően más kutatási területeken is alkalmazható. A Globalizáció és jövő c. tárgy a globalizáció, a regionalizáció és a lokalizáció értelmezési kérdéseivel, valamint lehetséges jövőformáló szerepével foglalkozik. A kérdéskör planetáris, EU-s és hazai jövőformáló szerepének összefonódását kiemelten kezeli.
  • A forecasttól a foresightig c. tárgy az egyik a doktori iskola Jövőkutatás specializációjában szereplő három kötelező tárgy közül (ezen túl két választható van). A legrégibb és a legújabb előrejelzési termék sajátosságaival, készítésének markánsan eltérő vonásaival, hasznosíthatóságának kérdéseivel ismertet meg dinamikus és összehasonlító elemzés alkalmazásával.
  • Az Integrált jövőkutatás c. tárgy az ún. Integral Futures gondolatkörével, tudományfilozófiai és elméleti-módszertani alapjaival, valamint annak kritikáival foglalkozik. A tárgy célja az is, hogy fejlessze a hallgatók tudományos irányzatot és iskolát felismerő, értékelő és továbbfejlesztő képességeit a jövőkutatás tudományán belül.
  • Az Evolúciós és participatív jövőkutatás c. tárgy a jövőkutatás két iskoláját, művelésének módját és gyakorlatát mutatja be. A tipikus esettanulmányok több szempontú és részletes összehasonlító elemzésével mutat rá az azonos módszerek eltérő célú és formájú használatában rejlő finomságokra és árnyalatokra. A két választható tárgy közül az Informatika a jövőkutatásban c. tárgy az informatikai megoldásokat felhasználó előrejelzési módszerekkel, a jövőkutatás speciális céljaira kifejlesztett informatikai megoldásokkal, valamint az Internet jövőkutatási célú használatával ismertet meg. Lehetőséget nyújt arra is, hogy a tárgyat hallgatók önálló informatikai fejlesztést dolgozzanak ki saját kutatatási témájukhoz. A Participatív jövőkutatás c. választható specializációs tárgy a laikus és a stakeholder érintettek előrejelzés készítésben történő bevonásának elméleti, módszertani és történeti kérdéseivel foglalkozik. Lehetővé teszi azt, hogy a hallgatók elemezzék az egyes participatív eljárásoknak esettanulmányban történő felhasználását, és az eljárások továbbfejlesztésének kikísérletezését saját esettanulmány készítésében.

 

 

Utolsó frissítés: 2016.10.20.