GAZDASÁGINFORMATIKA DOKTORI ISKOLA 193

A DOKTORI ISKOLA MEGALAKULÁSA

A Gazdaságinformatika Doktori Iskolát a MAB 2009. március 27-én akkreditálta. A Gazdaságinformatika Doktori Iskola a MAB 2009/3/X/2/199. sz. határozata alapján megfelel minősítést kapott.

A Doktori Iskola neve: Gazdaságinformatika Doktori Iskola

Vezetője Cser László DSc, egyetemi tanár

A doktori iskola célja

A gazdaságinformatikus szakember az információs társadalom feltétel- és értékrendszerében a valós üzleti folyamatok megértését, az ezekben fellépő problémák informatikai eszközökkel történő megoldását és az ezekhez kapcsolódó modellezési és alkalmazási feladatokat végzi el. A gazdaságinformatikus képzés eredményes megkoronázása egy olyan doktori iskola, amely a benne résztvevőknek készségévé teszi a folyamatos tanulást, az eddig elsajátított tudásanyag alkotó továbbfejlesztését és ezzel önálló tudományos kutatásra alkalmas szakembereket nevel ki. Az oktatás a korszerű informatikai-számítástechnikai szemlélet és módszertan elsajátításával képessé teszi a doktori iskolát elvégzőket komplex gazdasági elemzések és előrejelzések készítésére, ezeken a területeken az oktatásra és a kutatásra.

Az új doktori iskola elsősorban a gazdaságinformatika MSc képzésre épít, de máshonnan is várható hallgatók jelentkezése. A gazdaságinformatika MSc szakon kívül a 2007-ben akkreditált, az ELTE TTK és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködésében közösen létrehozott „Biztosítási és pénzügyi matematika” MSc szak, a BCE-n alapított „Vállalkozásfejlesztés”, valamint „Regionális és környezetgazdaságtan” MSc szak hallgatóin kívül a műszaki informatikai és programtervező MSc szakokról is várhatók doktorandusz hallgatók.

ELÉRHETŐSÉGEK

A Doktori Iskola vezetője: Cser László DSc, egyetemi tanár

BCE, Gazdálkodástudományi Kar, Informatikai Intézet
1093 Budapest, Fővám tér13-15. (Sóház) 121.
Telefon: 482-7461 Fax. 482-7463
E-mail: laszlo. cser@uni-corvinus.hu

A doktori iskola programigazgatója: Deák István DSc, egyetemi tanár

BCE Gazdálkodástudományi Kar,Informatikai Intézet , Számítástudományi Tanszék
1093 Budapest, Fővám tér13-15. (Sóház) fsz. 6.
Telefon: 482-7460 Fax. 482-7463
E-mail: istvan.deak@uni-corvinus.hu

A doktori iskola programkoordinátora: Arany Zsuzsanna intézeti titkár

BCE Gazdálkodástudományi Kar,Informatikai Intézet
1093 Budapest, Fővám tér13-15. (Sóház) 121.
Telefon: 482-7462 Fax. 482-7463
E-mail: zsuzsanna.arany@uni-corvinus.hu

Doktori Iskola tagjai

A doktori iskola tagjai a doktori iskolában vezetői, rendszeres oktatási és kutatási témavezetési feladatokat ellátó oktatók, akik között törzstagok és további (külső és meghívott) tagok vannak. A Doktori Iskola tagjait a Doktori Iskola tanácsának előterjesztése és felkérése alapján az TTDT bízza meg. A megbízás megszűnik az oktatási, ill. témavezetési feladatok tartós befejezésével, illetve az iskola tagjának kérésére, a Doktori Iskola tanácsának egyetértésével. A BCE Gazdaságinformatika Doktori Iskola jelenlegi tagjait a következőkben soroljuk fel.

Törzstagok:

Abaffy József, DSc, egyetemi tanár
Cser László, DSc, egyetemi tanár
Deák István, DSc, egyetemi tanár
Görög Mihály, CSc, egyetemi tanár
Hofmeister Tóth Ágnes, CSc, egyetemi tanár,
Kovács Erzsébet, CSc, dr. habil., egyetemi tanár
Nováky Erzsébet, DSc, egyetemi tanár
Tasnádi Attila, PhD, egyetemi docens,
Vita László, CSc, egyetemi tanár

További tagok-témavzetők -oktatók

A Doktori Iskola tanácsa

A Doktori Iskola vezetőjének munkáját a Doktori Iskola Tanácsa (DIT) segíti. A Doktori Iskola Tanácsának feladat- és hatáskörét a BCE Doktori Szabályzata rögzíti. A Doktori Iskola Tanácsának tagjait a törzstagok választják és a TTDT hagyja jóvá. Megbízásuk öt évre szól.

A Tanács jelenlegi tagjai:

Cser László, Deák István, Forgó Ferenc, Gábor András, Nováky Erzsébet, Hideg Éva, Szántai Tamás, Vastag Gyula, Szolgay Péter és a HÖK képviselő.

A Doktori Iskola belső szervezete

A Doktori Iskolán belül egyetlen doktori program működik: a Gazdaságinformatika Doktori Program, amelynek négy alprogramja, vagy más néven szakiránya van (zárójelben a alprogram-felelősök neve szerepel):

A. információmenedzsment és üzleti informatika, (Gábor András)
B. tudásintenzív gazdasági és termelési rendszerek, (Cser László)
C. gazdasági rendszerek modellezése és optimalizációja, (Deák István)
D. jövőkutatás, (Nováky Erzsébet).

A Doktori Iskola (Kutatási) Fóruma

A Doktori Iskola kutatási fórumának rendeltetése szakmai viták és véleménycsere lehetőségének elősegítése. A Fórum állandó meghívottja minden Doktori Iskola minden tagja, valamint minden doktorandusz és doktorjelölt. A Fórum keretében kerül sor a kutatási részeredmények, illetve az értekezéstervezetek megvitatására, meghívott előadók szemináriumára, esetenként az Iskolát érintő közérdekű kérdések megvitatására. A szervezett képzésben résztvevőktől megkövetelt a Fórum programjainak rendszeres látogatása. A Fórum összehívásáról, programjának kialakításáról annak felelőse gondoskodik.

A felvételi eljárás

A doktori iskola évente közzé teszi tájékoztatóját, amelyben meghirdeti:

a doktori iskola tanrendjét,
alprogramjait és azok vezetőit,
témavezetőket és a főbb ajánlott témákat,
a szervezett képzésen alapuló fokozatszerzési folyamat rendjét,
a jelentkezés feltételeit és határidőit,
a felvételi vizsga tárgyait és a felvételi döntés szempontjait.

A felvételi feltételei és az eljárás menete

A Gazdaságinformatika Doktori Iskolába minimum jó minősítésű egyetemi diplomával és legalább egy nyelvből (angol, francia vagy német) középfokú, C típusú nyelvvizsga birtokában lehet jelentkezni. Az angol nyelvet a Doktori Iskola munkanyelvként használja, tehát amennyiben a jelölt angolból nem rendelkezik nyelvvizsgával, akkor az angol nyelv megértési, kommunikációs szintű ismeretét más úton igazolnia kell.

A jelentkezőknek egy rövid előzetes kutatási elképzelést kell benyújtaniuk, és írásbeli vizsgán és szóbeli meghallgatáson vesznek részt. Az írásbeli vizsga az elméleti és módszertani felkészültség szintjét hivatott lemérni. A szóbeli meghallgatás a jelentkező intellektuális kapacitását és tudományos munkára való alkalmasságát ellenőrzi.

Felvételi vizsga

A hallgatóknak felvételi vizsgát kell tenniük. A felvételi vizsga során elsősorban az áttekintőképességet kívánjuk meg, nem pedig a lexikális tudásra vagyunk kíváncsiak. A szükséges tudás lényegében a gazdaságinformatikus szak (BSc és MSc) elvégzésével megszerezhető, de természetesen más, a doktori iskola kompetenciájával rokon területekről is várunk felvételizőket.

Az írásbeli felvételi vizsga három részből áll: Általános gazdálkodástan, Matematika és Informatika. Általános gazdálkodástanból egy átfogó vállalati probléma elemzését kell megoldani fél óra alatt. Az informatika vizsgánál a választott szakterület kérdését kell megválaszolni fél óra alatt. Matematikából nem a kalkuláció ismeret az elsődleges, hanem a fogalmaknak, a rájuk vonatkozó állításoknak és közgazdasági alkalmazásuknak ismerete. A tartalom okos kifejtése még a "pontos" matematikai megfogalmazást is pótolhatja (45 perc).

A felvételi vizsga sikeres teljesítéséhez az alábbi tankönyvek tanulmányozását javasoljuk.

Általános gazdálkodástan:

Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan
Beuer András-Berács József: Marketing
Dobák Miklós:Szervezeti formák és vezetés
Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés

Informatika:

Adatbázis-kezelés: Quittner Pál: Adatbázis-kezelés a gyakorlatban
Adattárház: Sántáné Tóth Edit: Döntéstámogató rendszerek, PANEM Kiadó, 2007 (4. fejezet)
Adatbányászat: Fajszi Bulcsú, Cser László: Üzleti tudás az adatok mélyén
Információmenedzsment: Turban, E.; Leidner, D.; McLean, E.; Wetherbe, J.: Information Technology for Management, John Wiley & Sons, 6th ed., 2008. ISBN: 9780471787129
Infrastruktúramenedzsment: Alison Cartlidge Xansa, Ashley Hanna, Colin Rudd, Ivor Macfarlane, John Windebank, Stuart Rance: An Introductory Overview of ITIL V3, ITSMf Ltd., UK. http://www.itsmfi.org/content/introductory-overview-itil-v3-pdfMatematika:

Analízis: Reláció, preferencia elemi fogalma, folytonos függvény, konvex függvény, a derivált fogalma és tartalmai, elaszticitás, feltétel nélküli szélsőérték, integrál (szemléletes tartalom), többváltozós függvények deriváltja, többváltozós feltétel nélküli szélsőérték, feltételes szélsőérték (elégséges a feladat megfogalmazása).

Lineáris algebra és lineáris optimalizáció: Vektortér (példák vektorterekre), lineáris leképezések (mátrixok), alaptulajdonságai, mátrix inverz, pozitív definit mátrixok (fogalma és szerepe a szélsőértékeknél), konvex halmaz, poliéder, poliedrikus halmaz, lineáris programozási feladat (gazdasági példán keresztül), dualitás.

Valószínűségszámítás: Eseménytér, valószínűség, valószínűségi változó, várható érték, szórás, néhány fontos eloszlás (elsősorban a normális).

A szóbeli meghallgatás a jelentkezők tudományos elhivatottságának, szakmai eredményeinek, kutatási elképzeléseinek ellenőrzésére hivatott. A szóbeli meghallgatást a felvételi bizottság végzi, de azon kívánságra a potenciális fogadó tanszék képviselője is jelen lehet. Vizsga jellegű kérdésekre a szóbeli vizsgán ugyan nem kerül sor, de a bizottság rákérdezhet az írásbeliben feltett kérdésekre és a jelölt által adott válaszokra.

Végezetül, a bizottság kialakítja a jelentkezők komplex értékelését tükröző pontszámát, összesíti az eredményeket. Az így kialakult 100 pontos skálán rangsorolja a jelölteket, és a rangsor alapján javaslatot tesz a felvettek személyére és az iskola rendelkezésére álló ösztöndíjak odaítélésére.

A felvételi döntést a felvételi bizottság javaslata alapján a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá, szigorúan a kialakult pontszámok rangsora alapján. A felvételi döntés elleni fellebbezésre csak a Ph.D. szabályzatban, illetve az itt megfogalmazott felvételi szabályoktól való eltérés esetén van lehetőség az Egyetemi Doktori Tanácshoz. A Doktori Iskolába évente 8-15 fő felvételét tervezzük.

A felvételi vizsgák május-június hónapokban lesznek. Az írásbeli vizsga május második felében, valamennyi jelentkező számára egy időpontban lesz. A szóbeli vizsgákat a június 10-20 közötti időszakban tartjuk. Azok, akik angol nyelvből nem rendelkeznek minimum középfokú állami nyelvvizsgával, a szóbeli felvételi során nyelvi meghallgatáson vesznek részt, s ezt a felvételi jelentkezési anyagban jelezni kell. A szakirodalom feldolgozásához, valamint a kommunikációhoz szükséges angol nyelvtudás megléte a felvétel feltétele.

Tanrend, órarend, tanulmányi kötelezettség

A Doktori Iskola képzésének keretében kötelező (KT), (alprogramhoz kapcsolódó) specializációs (ST) és választható (látókörbővítő LT) tárgyak oktatása folyik. A képzés során a hallgatók – szükség szerint – „szintrehozó” jellegű tantárgyakat is hallgatnak, mellette minden résztvevő számára kötelező tárgyak formájában átfogó módszertani és szakmai alapozó képzést kapnak, majd a választott alprogramtól függően további, az egyes szakterületen elmélyült ismeretek megszerzésére irányuló alternatív tantárgyakat választhatnak.

A kutatási tevékenység kibontakoztatását három féléven át futó Kutatási fórum, valamint egy hat féléven át futó tutori konzultáció segíti. A Kutatási fórum első félévében kutatáselméleti ill. -módszertani ismereteket sajátíthatnak el a doktoranduszok, míg második és harmadik félévében – melyre a képzés 3. és 5. félévben kerül sor – a felsőbb éves doktoranduszok és doktorjelöltek maguk mutatják be kutatási eredményeiket, disszertáció-tervezetüket. A tutori konzultáció keretében a doktoranduszok témavezetőjüknek számolnak be heti rendszerességgel, mellyel biztosítható, hogy a kutatómunka folyamatos és ellenőrzött legyen. A szervezett képzésben résztvevők már a képzési szakaszban lehetőséget kapnak a szigorlat letételére.

A tanterv a kreditrendszer követelményei szerint épül fel, és összesen 180 kreditpont teljesítése szükséges a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.

Doktori Iskola tantervét táblázatban összefoglaló (krediteket is megadó, óra és vizsgaterv) tanulmányi és vizsgarendje a következő

Kreditpontok követelményei

A kreditrendszer szabályozása a szervezett képzésben

Egyéni tanrend - görgetés

A tanterv megjelöli a kötelező tantárgyak teljesítésének javasolt félévét, és oly módon áll össze, hogy egy teljes idős doktorandusz-hallgató három év alatt teljesítheti tanulmányi kötelezettségeit. Egy megkezdett, de sikertelenül lezárt kurzus görgetésére csak egyszer, kivételes méltányosságból adható engedély. A hallgatók a számukra kijelölt tanácsadó tanárhoz (aki rendszerint maga a kutatási témavezető) fordulhatnak segítségért az egyéni képzésre és egyéni tanrendre irányuló kérdéseikkel.

Beszámoltatási rend

A hallgatóknak a különböző tárgyakban tanúsított teljesítménye minden esetben értékelés tárgya, függetlenül az adott tárgyban alkalmazott képzési formától (tehát konzulens tanár által irányított egyéni olvasóprogram esetén éppúgy, mint előadás és szemináriumsorozat esetén). Az értékelés feltétele a tárgyaknak és az alkalmazott képzési formáknak megfelelően változó lehet. Az egyes kurzusokban nyújtott teljesítmény értékelése rendszerint háromfokozatú skálán (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) történik.

Az egyes évek végén a hallgató addigi összesített eredménye alapján (kétség esetén a Doktori Iskola Tanácsát kikérve) az alprogram vezető dönt arról, hogy a hallgató folytathatja-e tovább tanulmányait, esetleg milyen sajátos megkötésekkel (tantárgyismétlési, görgetési engedély).

Külföldi részképzés

A hallgatók külföldi részképzésen legkorábban a második évben vehetnek részt. A külföldi tanulmányút során azoknak a hallgatóknak, akik az előírt kredit-pontszámot még nem teljesítették, a témavezetővel és a Doktori Iskola vezetőjével történt előzetes egyeztetésnek megfelelően kurzusokat kell külföldön teljesítniük. Egyéb esetben évet kell halasztaniuk.

A doktoranduszok oktatási feladatai

A hallgatóktól a programba való belépéstől kezdve elvárjuk, hogy részt vegyenek a szakterületüknek megfelelő egyetemi tanszék, illetve más elismert kutatócsoport szakmai életében, rendszeresen megjelenjenek annak programjain (szemináriumok, kutatási beszámolók stb.), és bekapcsolódjanak az oktatási, illetve kutatási tevékenységbe. Az oktatási-kutatási gyakorlat konkrét tartalmát és módját a hallgató témavezetőjét adó tanszék, kutatócsoport alakítja ki. Az oktatási tevékenységért kreditpont jár, amelyet a kreditrendszer keretében külön szabályozunk. A program általános szabályként előírja, hogy az első három évben a teljes munkaidős hallgatók által a megfelelő tanszék, kutatócsoport megbízásából végzett, kreditként elszámolható munka időtartama félévente legfeljebb heti 4 idősáv lehet. A költségtérítéses hallgatók esetében ez az érték félévente maximum 2 idősáv. A doktoranduszok és doktorjelöltek oktatási tevékenységüket az egyetemmel kötött szerződés alapján végzik, külön díjazás ellenében. A szervezett képzésben résztvevők oktatási feladatainak jóváhagyásáról – az érintett tanszékvezetők és a Doktori Iskola programvezetőjének javaslata alapján – Gazdálkodástudományi Kar Tanácsa (dékánja) dönt.

A kutatómunka irányítása és szabályozása

A témavezetés

A szervezett képzésben résztvevők már a tanulmányi szakaszban megkezdik kutatómunkájukat a témavezetőjük segítségével. A jelölt és témavezetője nagyfokú szabadsággal rendelkeznek a kutatási téma megválasztásában és konkretizálásában.

A témavezetők feladatait, a doktoranduszok és a témavezetők kapcsolatát a BCE Doktori Szabályzata részletesen rögzíti. A kutatásvezető feladata, hogy irányítsa, felügyelje, segítse a jelölt kutatómunkáját, kezdve a kutatási terv kialakításával, és közösen megállapított menetrend szerint munkakapcsolatot tartson vele, rendszeresen beszámoltassa a jelöltet a kutatómunkája alakulásáról, a felmerült problémákról, nehézségekről, illetve azok kezelési módjáról.

A kutatás témáját minden jelöltnek előzetesen el kell fogadtatnia a Doktori Iskola Tanácsával. Erre a célra szolgál a vonatkozó nemzetközi szakirodalom ismeretét tükröző, munkahipotézisekkel kiegészített, részletes (15-20 oldalas) kutatási terv (Ph.D. kutatásindító tanulmány, lásd 1. melléklet), amelyet a jelölt témavezetője (tanácsadó tanára) irányítása és ellenőrzése mellett készít el, legkésőbb a képzés ötödik félévében.

A kutatási terv és a kutatómunka értékelése

A doktoranduszoknak a harmadik tanévtől kezdve, illetve a szervezett képzésben részt vett doktorjelölteknek a munkahelyi védésig minden naptári év végén le kell adniuk a következő évre vonatkozó kutatási munkatervet, illetőleg (a megkezdett kutatás második évétől kezdve a munkatervvel együtt) a témavezető által minősített részletes beszámolót az előző évben végzett kutatásról. A beszámolók alapján a Doktori Iskola Tanácsa évente értékeli a doktoranduszok munkáját.

A felsőbb éves doktoranduszok és doktorjelöltek a kutatási fórum keretében bemutatják kutatási eredményeiket és disszertációjuk tervezetét.

Ph.D. hallgatók külföldi tanulmányútja, részvétele konferenciákon

Ph.D. hallgatóinkat ösztönözzük arra, hogy a képzés második, vagy harmadik félévében egy félévet külföldi tanulmányúton töltsenek, ahol tovább folytatják tanulmányaikat illetve kutatómunkájukat. Fontosnak tartjuk, hogy doktoranduszaink és doktorjelöltjeink bekapcsolódjanak a hazai és nemzetközi tudományos közéletbe. Ennek egyik eleme a hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétel, s ott előadások tartása, amit a Doktori Iskola a rendelkezésre álló erőforrásainak arányában támogat.

A Fokozatszerzési eljárás

A doktori fokozat megszerzése szervezett oktatásban való részvétellel és egyéni felkészülés alapján lehetséges. A jelentkezés feltételeit és az eljárás általános szabályait a BCE Doktori Szabályzata rögzíti, ezekre itt külön nem térünk ki.

A doktori szigorlat

A doktori szigorlat – felsőbb rendeletek szerint – a doktori fokozatszerzési folyamat része. A szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok azonban az előírt kredit-pontszám teljesítése esetén a fokozatszerzési folyamat elindítása előtt is szigorlatot tehetnek.

A Gazdaságinformatika programban a szigorlat három tárgykörből áll:

szemléletformáló tárgy
informatikai tárgy
módszertani tárgy

A szigorlat tárgyait minden doktorandusz esetében a Doktori Tanács határozza meg a témavezető javaslata alapján. A tárgyak az érdemjegy megállapításakor egyenlő súllyal számítanak.

A szigorlat menete: mindhárom tárgy vizsgájára egy napon, egymás után kerül sor egy 3 tagú bizottság (lehetőleg vezető oktatók) előtt. A bizottság tagjait a Doktori Tanács választja ki. A doktorandusz témavezetője meghívást kap a szigorlatra, de nem lehet a bizottság tagja. Doktori szigorlatra évente kétszer van lehetőség, februárban és júniusban. A szigorlat mindhárom összetevőjét ötfokozatú skálán osztályozza a szigorlati bizottság.

A Doktori Iskola publikációs követelményei és gyakorlata

Az értekezés beadásához a doktori szigorlat sikeres letételén túlmenően a publikálás minimum-követelményét is ki kell elégítenie a jelöltnek, azaz az értekezés benyújtásához minimálisan kettő darab önálló szakmai, referált folyóiratban megjelent publikációval kell rendelkeznie, valamint ezekből minimum 30 pontot kell elérnie, és további 20 pontot egyéb publikációkból.

Publikációk pontértéke

A kiemelt folyóiratokkal egyenértékű a szakterületen doktori iskolát működtető más hazai egyetemek, valamint az MTA és intézményei által kiadott lektorált szakmai folyóiratban való közlés is.

Vitás esetekben a Doktor Iskola vezetője, az alprogram vezetője és a kijelölt két bíráló alkotta ad hoc bizottság tesz javaslatot a jelölt publikációinak és hivatkozásainak pontozására.

A fentiekben megadott szakmai, referált folyóiratnak a DIF (Doktori Iskola Folyóiratjegyzéke), az MTA folyóiratjegyzéke és az alábbiakban megadott tíz kiemelt gazdasági folyóirat tekinthető.

Tíz kiemelt gazdasági folyóirat listája:

1. Society and Economy
2. Acta Oeconomica
3. Társadalom és gazdaság
4. Közgazdasági Szemle
5. Vezetéstudomány
6. Minőség és Megbízhatóság
7. Marketing & Menedzsment
8. Hitelintézeti Szemle
9. Pénzügyi Szemle
10. Külgazdaság

A kiemelt folyóiratokkal egyenértékű a szakterületen doktori iskolát működtető más hazai egyetemek által kiadott lektorált szakmai folyóiratban való közlés is.

Az értekezéstervezet és értékelése

Az egyetemi doktori szabályzat – a disszertáció elfogadható színvonalának biztosítása érdekében – a végleges doktori értekezés benyújtása előtt kb. fél évvel egy értekezés-tervezet szakmai megvitatását írja elő. A Gazdaságinformatikai Ph.D program csak a jelölt és témavezetője megítélése szerint védésre alkalmas teljes dolgozatot fogad el értekezés-tervezetként. Az értekezés-tervezet műhelyvitájának a célja elsősorban az, hogy az abban résztvevők kérdéseikkel, segítő szándékú kritikai észrevételeikkel és tanácsaikkal segítsék a jelöltet abban, hogy végső dolgozata minél teljesebb és színvonalasabb módon tegyen eleget a szakmai elvárásoknak.

Az értekezés-tervezetet egy legalább három, de legfeljebb öttagú, erre a célra felkért (tervezet-) bizottság értékeli. A tervezet-bizottság tagjai közül legalább egy fő külső szakember (nem főállású BCE munkatárs). A bizottságnak minden esetben tagjai a hivatalos előopponensek és a jelölt témavezetője (aki természetesen nem lehet sem vitavezető elnök, sem opponens).

A tervezet-bizottságnak az a feladata, hogy a vitát is figyelembe véve megítélje, hogy az értekezés-tervezetben foglalt eredmények és a jelölt felmutatott kutatói kvalitásai garantálják-e egy sikeresen védhető értekezés határidőre történő elkészítését és benyújtását, illetve az, hogy tanácsaival segítse a jelöltet a végső értekezés elkészítésében.

A értekezés-tervezettel kapcsolatos eljárási rend részleteit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

A doktori értekezés

Az értekezéssel szemben támasztott tartalmi követelmények előírják, hogy az értekezésnek meggyőzően bizonyítania kell, hogy a jelölt

képes releváns és időszerű gazdaságinformatikai probléma felismerésére, kiválasztására és megfogalmazására, és rendelkezik az elemzéshez szükséges fogalmi apparátus ismeretével,
ismeri a témakör szakirodalmát, elméleti és kutatási előzményeit, a felhasználható módszereket, és képes azokat alkotó módon továbbfejleszteni és alkalmazni, és ez által a témát új eredményekkel gazdagítani,
rendelkezik a publikációhoz szükséges interpretációs és kifejtési készséggel.

az adott témakör mértékadó hazai és nemzetközi szakirodalmának áttekintését és értékelését.
ennek során a jelölt egyértelműen fogalmazza meg, hogy az ismert tényanyagokhoz képest miben ért el új tudományos eredményeket;a kutatás módszereinek bemutatását;
az elvégzett kutatás pontos és követhető leírását, a vizsgálódás területének a jelölt által elért eredményekben való a bemutatását.

A doktori értekezések a BCE doktori iskoláira egységesen kidolgozott formai követelményei letölthető formában megtalálhatók a BCE honlapján. Az értekezés elvárt terjedelme a Gazdaságinformatikai programban – függelékek nélkül – általában 120-150 oldal. 150 oldal feletti értekezés csak a programvezető előzetes engedélye esetén adható be.

A Gazdaságinformatika Doktori Iskolában elvárás, hogy magyar állampolgárok az értekezést magyarul nyújtsák be. A doktori iskola vezetője azonban engedélyezheti, hogy az értekezést más világnyelven nyújtsák be. A csak magyar nyelven megírt értekezés angol nyelvű téziseit olyan részletezettséggel kell összeállítani, amely alapján egyértelműen elbírálhatóak az értekezés fontosnak tartott eredményei. Az értekezéshez csatolni kell a témájából írt, az eredményeket részletező angol nyelvű cikkeket és tanulmányokat, ha vannak ilyenek.

A fokozatszerzési eljárás szervezése

A doktori disszertáció védési eljárását részletesen szabályozza az Egyetem Doktori Szabályzata, amelyek részleteire itt nem térünk ki. A védéseket az TTDT Iroda szervezi meg és teszi közzé az Országos Doktori Tanács és a MAB közös adatbázisában a www.doktori.hu oldalon.

Az eljárás menete

A jelentkezéseket a TTDT irodájához kell eljuttatni, amely gondoskodik azok nyilvántartásba vételéről és a Doktori Iskolához való eljuttatásáról. A végső disszertációt – az előírt kellékekkel együtt – a doktorjelöltek folyamatosan adhatják le az Irodán.

A disszertációt előzetesen egy összefűzütt példányban 4 bekötött és 5 összefűzött példányban kell benyújtani magyar nyelven, és mellékelni kell 30 darab magyar tézis és egy angol tézist. A disszertáció 4 kötött és öt fűzött példányát,2 darab angol nyelven írt értekezést is be kell nyújtani a doktori iskolában. A disszertáció főbb eredményeit összefoglaló tézisfüzetet magyar nyelven 50, angol nyelven 5 példányban kell leadni.

A disszertáció értékelésére – a Doktori Iskola előterjesztése alapján – a TTDT két hivatalos bírálót és további, maximum öt Bíráló Bizottsági tagot kér fel. Az értekezést csak két támogató javaslat esetén lehet nyilvános vitára bocsátani. Egy igen és egy nem javaslat esetén a TTDT egy további bírálót jelöl ki. Két nemleges javaslat esetén a doktori eljárást sikertelennek kell minősíteni, és meg kell szüntetni.

Az opponensek előzetesen írásbeli véleményt készítenek a disszertációról, és a jelölt a védést megelőzően írásban válaszol az opponensi véleményekre. A fenti dokumentumokat a bíráló bizottság tagjai a védést megelőzően megkapják. A szóbeli védés során a jelölt ismerteti munkájának főbb megállapításait, válaszol az opponensek, a bíráló bizottság és a nyilvános vitában résztvevők kérdéseire. A disszertáció elfogadásáról és minősítéséről a bizottság titkos szavazással dönt. A védésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítése a bizottság titkárának feladata. A disszertációk védésének forgatókönyvét a 4. sz. melléklet tartalmazza.

A értekezés benyújtására vonatkozó eljárási rend részleteit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Külföldi opponensek a disszertációk bírálatában

Doktori Iskola színvonalának nemzetközi megmérettetése szempontjából fontos, hogy a disszertációk részletes kivonatát angol nyelven is elkészítik doktorjelöltjeink, s így lehetőség nyílik arra, hogy esetenként külföldi professzorokat kérjünk fel bírálónak. A disszertációk külföldi egyetemekre való kiküldése tájékoztatás és visszacsatolás arra, hogy milyen színvonalú a doktori képzés egyetemünkön. Feltétlenül indokoltnak tartjuk bővíteni a külföldi opponensek bevonását, amelyet a minőségbiztosítás fontos elemének tekintünk.

Doktori fokozat megadásának elbírálása és a diploma

A sikeres védés jegyzőkönyve és a doktori fokozat megszerzéséhez előírt publikációs tevékenység igazolása alapján a Doktori Iskola előterjeszti a fokozat odaítélésére és értékelésére vonatkozó javaslatát a TTDT-nek végső döntésre. A TTDT a Bíráló Bizottság és a Doktori Iskola javaslata alapján szavaz a doktori fokozat odaítéléséről. A Bíráló Bizottság értekezés elutasítását javasoló döntését sem a Doktori Iskola Tanácsa, sem a TTDT nem bírálhatja felül. A diploma végső minősítése a doktori szigorlat és a védés minősítésétől függ (lásd az Egyetem Doktori Szabályzatot). A döntésről a TTDT Irodavezetője igazolást ad ki a jelöltnek, s gondoskodik a diploma kiállíttatásáról, amelyek évente kétszer kerülnek kiadásra

A Doktori Iskola kapcsolata a doktori fokozatot szerzettekkel

A Doktori Iskola szeretne szervezett és intézményes kapcsolatot fenntartani a lendő fokozatot szerzett hallgatóival. Ennek érdekében a végzettekről és elhelyezkedésükről nyilvántartást vezetnek majd, és a Doktori Iskola meg fogja hívja a fokozatot szerzett doktorokat az Iskola által szervezett tudományos ülésekre, és találkozókat szervez számukra. E találkozók célja a Ph.D. fokozattal rendelkezők szakmai karrierjének nyomon követése, véleményük és javaslataik kérése a doktori képzésről, a doktorjelöltek empirikus kutatásaihoz a szakmai támogatás elősegítése.

A Doktori Iskola gazdálkodása

A Doktori Iskola minőségbiztosítási elvei és területei

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK-hivatkozások

Az utolsó módosítás időpontja: 2013.04.30.