POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 131

KEDVES LÁTOGATÓ/ ÉRDEKLŐDŐ!

Ön a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának honlapjára látogatott, ahol a doktori/PhD képzéssel kapcsolatos információkról tájékozódhat. Ha a lapon talált információk nem nyújtanak kellő felvilágosítást, vagy bármilyen kérdése támad, kérem, olvassa el a doktori képzéssel kapcsolatos társlapokat (A doktori iskola aktuális információi, Egyetemi Doktori Tanács, Társadalomtudományi Területi Doktori Tanács) vagy telefonon kérjen tájékoztatást a Doktori Iroda munkatársaitól 482-5329 vagy a doktori iskola programigazgatójától 482-7381.

AKTUÁLIS INFORMÁCIÓK

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2013

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS közös doktori kutatási program létrehozásáról az MTA TK Politikatudományi Intézetével

A DOKTORI ISKOLÁRÓL RÖVIDEN

A doktori iskola vezetője: Ágh Attila DSc, egyetemi tanár

Programigazgató: Balázs Zoltán CSc, egyetemi tanár

A képzésért felelős területi doktori tanács: Társadalomtudományi Területi Doktori Tanács.

A doktori iskola tudományterülete: társadalomtudományok. Tudományága: politikatudomány.

A kiadható doktori fokozat elnevezése: PhD – politikatudomány.

A doktori iskola működési feltételét biztosító mesterképzés :Politikatudomány

Iskolánk a politikatudomány címet viseli, és bevallottan a gyakorlati politika iránt érdeklődőket is várja. A magyar demokrácia és az integrálódó Magyarország szűkében van az elméletileg is felkészült és gyakorlatban is eligazodó szakembereknek. Ezt a hiányt igyekszünk pótolni. A program során a tárgyak többsége a magyar politikai rendszer működésével foglalkozik és olykor konkrét közpolitikai elemzéseket végez, miközben igyekszik módszertanilag is megalapozni, illetve szélesebb európai és EU összefüggésbe helyezni az adott témát. Ezek a megközelítések különösen hasznosak azon doktoranduszok számára, akik eddigi munkájuk során már megismerkedtek a politikai folyamatok és döntések egyes elemeivel.

Ezen kívül az összehasonlító politikatudomány témakörében a parlamenti kormányzás hazai és európai tapasztalatainak kutatása áll előtérben. A doktori iskola törekvése, hogy bevonja a doktoranduszokat azokba a hazai és nemzetközi alapkutatásokba, amelyekben a doktori iskola tagjai részt vesznek.

A politikaelmélet tárgykörében a demokrácia tartalma, érvényesülése, a demokratikus berendezkedés átalakulásának témáival várjuk az elméleti kérdések iránt érdeklődő jelölteket.

ELÉRHETŐSÉGEK

A doktori iskola vezetője: Ágh Attila DSc, egyetemi tanár
Politikatudományi Inézet
1093 Budapest, Közraktár u. 4-6. 319.
Telefon: 482- 482-7391
Fax. 482-7177
E-mail: attila.agh@uni-corvinus.hu

A Politikatudományi alprogram vezetője: Balázs Zoltán CSc, egyetemi tanár, programigazgató
Politikatudományi Intézet
1093 Budapest, Közraktár u. 4-6. 304.2.
Telefon: 482-7383
Fax. 482-7177
E-mail: zoltan.balazs@uni-corvinus.hu

A doktori iskola koordinátora: Ványi Éva tudományos munkatárs
Politikatudományi Intézet
1093 Budapest, Közraktár u. 4-6. 317.
Telefon: 482-7382
E-mail: eva.vanyi@uni-corvinus.hu

A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETI KERETEI

A Doktori Iskola a Budapest Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán, az Egyetemi Doktori Tanács irányítása alatt működik. A Doktori Iskola munkájában a Társadalomtudományi Kar Politikatudományi Intézete,a Közigazgatástudományi Kar, valamint meghívás alapján egyéb egyetemi tanszékek oktatói és külső szakemberek vesznek részt. A doktori iskola tagjai az iskolában rendszeres oktatási, kutatási és témavezetési feladatokat ellátó oktatók, akik között törzstagok és meghívott tagok vannak.

Az Iskola két párhuzamosan futó, de mégis szervesen illeszkedő alprogramot ajánl a jelentkezőknek.

Politikatudományi alprogram
Államigazgatási alprogram

A Politikatudományi alprogram fő kutatása profilja az összehasonlító politikatudomány, mind elméleti kontextusában, mind a politikai rendszerek gyakorlati összehasonlítása értelmében. A komparatív megközelítésben hangsúlyt kap Közép-Kelet-Európa, valamint az EU általános és regionális hatásai. Az intézményi összehasonlításban a kormányzás, közigazgatás, parlamenti kormányzás kérdései, és az ezeket az intézményeket alakító és mozgató politikai szereplők állnak a kutatások előterében.

Az Államigazgatási alprogram során a kutatások homlokterében a magyar közigazgatás rendszerének kialakulása, működésének problémái és időszerű kérdései szerepelnek, hangsúlyosan. Természetesen e feladatokat nem lehet megoldani anélkül, hogy ne rendelkeznénk széleskörű kitekintéssel- a világ – és ezen belül kiemelten az Európai Unió közigazgatási megoldási variációival. Bár az alprogram homlokterében a közigazgatástudomány áll, de – amint azt a gyakorlatban nem lehet más jogági ismeretek hiányában művelni – jelentős szerepet kap a társjogi intézmények mind magánjog, mind kereskedelmi jog (társasági jog) mind pedig pénzügyi jog vonatkozásában.

A Doktori Iskola Tanácsának tagjai

Ágh Attila DSc, a doktori iskola vezetője, Ilonszki Gabriella CSc, programigazgató, Lánczi András CSc, Tamás Ansrás DSc, Török Gábor DSc, programigazgató és egy választott doktorandusz hallgató. A Doktori Iskola Tanácsának feladat- és hatáskörét az Egyetem Doktori Szabályzata rögzíti.

A FELVÉTELI ELJÁRÁS

A képzés – az általánosan érvényes szabályozásnak megfelelően – nappali képzés keretében folyik, ezen belül lehet jelentkezni ösztöndíjas és nem ösztöndíjas (költségtérítéses) helyekre. A két forma ugyanazokat a feltételeket és követelményeket takarja.

A jelentkezés

A doktori iskola minden évben külön tájékoztatót készít, ami a jelentkezéskor benyújtandó dokumentumok listáját és a felvételivel kapcsolatos aktuális információkat tartalmazza. A programra jelentkezhetnek olyan magyar vagy a magyar nyelvet ismerő külföldi állampolgárok, akik

legalább jó (vagy ezzel egyenértékű minősítésű egyetemi, illetve azzal egyenértékű akkreditált mester (MA vagy MSc) programban megszerzett diplomával rendelkeznek. Az oklevél megszerzését követő három év elteltével a "jó" minősítés alól mentesség adható elegendő kutatási teljesítmény igazolása mellett.
legalább egy nyelvből középfokú vagy annál magasabb állami (vagy azzal egynértékű) nyelvvizsgával rendelkeznek. (Ha ez nem az angol nyelv, akkor annak megértés szintű ismeretét igazolni kell nyelvi meghallgatáson).
szakmai előéletük és terveik komoly kutatói elkötelezettséget mutatnak.

A FELVÉTELI VIZSGA

A doktori iskola törekszik arra, hogy programjában a kutatásnak rangja legyen. Ezért lehetőleg a kutatási profiljához kapcsolódó jelölteket igyekszik kiválogatni. Így a felvételi eljárásnak és a benyújtandó anyagnak fontos része egy rövid, 3-5 oldalas írás, amely választható módon vagy a) a jelentkező egy korábbi kutatásának, illetve egyéb tudományos teljesítményének eredményeit tartalmazza vagy b) a doktori programban kutatni kívánt témát mutatja be.

A felvételi vizsga a Politikatudományi Program esetében

A felvételi vizsga írásbeli része a magyar politikai rendszer és az összehasonlító politológia tárgyköreit öleli fel részben rövid kérdések, részben esszé formában. A felvételi vizsga szóbeli része az általános politikatudományi tájékozottságot, valamint a jelölt kutatási elképzeléseit méri fel alaposan. Az előbbi teljesítmények pontozásos értékelésén kívül pontozásos értékelés tárgya a beadott kutatásról szóló írás (lásd b) alatt), valamint a jelentkező korábbi szakmai életútja

A felvételi vizsga időpontja június második fele, a felvételi döntésről július 15-ig minden jelentkező írásbeli értesítést kap. A felvételi vizsgára való felkészüléshez ajánlott könyvek:

Gallai Sándor-Török Gábor szerk. Politika és politikatudomány. Aula, 2003.
Bogdanor, V. Politikatudományi enciklopédia. Osiris, 2001
A politikai filozófiák enciklopédiája, Kossuth, 1994/2002
Simon Hix, The Political system of the European Union Palgrave, 2005
A jelentkező tájékozódjon a Politikatudományi Szemle c. folyóirat publikációiról is.

Az államigazgatási program esetében

A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli része egyaránt a jelentkező általános jogi kultúrájának, valamint közigazgatási szakmai ismeretének felmérését célozza, annak eldöntése végett, hogy a jelölt alkalmas –e a tudományos munkára. Az előbbi teljesítmények pontozásos értékelésén kívül pontozásos értékelés tárgya a beadott kutatásról szóló írás (lásd b) alatt), valamint a jelentkező korábbi szakmai életútja

A felvételi vizsga időpontja minden évben június második fele, a felvételi döntésről július 15-ig minden jelentkező írásbeli értesítést kap.

A felvételi vizsgára való felkészüléshez ajánlott könyvek:

Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei. hvg orac, Budapest , 2. kiadás, 2006

A felvételi vizsga szóbeli része az általános politikatudományi tájékozottságot, valamint a jelölt kutatási elképzeléseit méri fel alaposan. Az előbbi teljesítmények pontozásos értékelésén kívül pontozásos értékelés tárgya a beadott kutatásról szóló írás (lásd b) alatt), valamint a jelentkező korábbi szakmai életútja

Az értékelés

Minden teljesítmény pontozásos értékelés tárgya. Az elérhető összpontszám 100 pont, amely a következőkből tevődik össze: 40 pont írásbeli teljesítmény, 30 pont szóbeli teljesítmény, 15 pont kutatási terv értékelése, 15 pont korábbi szakmai teljesítmény értékelése.

A legalább három tagból álló Felvételi Bizottságot a Doktori Iskola Tanácsa jelöli ki. A felvételről – a TTDT doktori ösztöndíj elosztási döntését figyelembe véve – a Doktori Iskola Tanácsa dönt. A döntés ellen fellebbezésre csak a PhD szabályzattól való eltérés esetén van lehetőség.

A doktori iskola rendszerint relatíve kis létszámú évfolyamokat indít, maximum 8 fővel. Ennek csak az egyik oka, hogy az ösztöndíjas helyek száma korlátozott (általában három). A másik ok, hogy az iskola törekszik a hallgatókkal való egyéni foglalkozásra, ténylegesen az oktatói és kutatói utánpótlás nevelésére.

A doktori iskola képzési szerkezetének alapját az általában három év alatt teljesíthető kötelező és választható tárgyak jelentik. A képzés során a hallgatók – szükség szerint – szintre hozó jellegű tárgyakat is hallgatnak, melyeket személyre szólóan írunk elő az előképzettségnek megfelelően. A szintre hozó tárgyakért kreditpont nem adható, de beszámolási, illetve vizsgakötelezettséggel zárulnak. Egyébként a képzés minden eleme az általános szabályozásnak megfelelően kreditértékkel rendelkezik. Az oktatott tárgyak tematikáit és számonkérési rendszerét a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá. Új tárgyak meghirdetése a tanács jóváhagyásával lehetséges.

A foglalkozások látogatása kötelező, a doktorandusz teljes vagy részidős státuszától függetlenül. A doktori iskola törekszik arra, hogy a kurzusok a doktoranduszok önálló munkájára és aktivitására épüljenek, és a jelöltek az alternatív tárgykínálatban lehetőség szerint a kutatási területükhöz kapcsolódó új és izgalmas ismereteket találjanak. Az elfogadott minőségbiztosítási rendszer révén a programot, a tematikákat, az egyes kurzusokat a Doktori Iskola Tanácsa rendszeresen értékeli, és a szükséges változásokat érvényesíti.

Az abszolutórium megszerzéséhez az egyénre szabott szintre hozó tárgyak, a kötelező tárgyak, az előírt számú alternatív tárgy, valamint az oktatási gyakorlat teljesítése mellett egyéni kutatási és publikációs tevékenység is szükséges. A részletes szabályozáshoz és a kreditpontok megállapításához figyelembe vettük a 200/2000. sz. Kormányrendeletet a kreditrendszer bevezetéséről, az Országos Kredittanács 2004. márciusi ajánlásait, az Egyetemi Doktori Tanács ajánlásait, valamint a Társadalomtudományi Területi Doktori Tanács kreditrendszer szabályzatát.

Az előírások legfontosabb sarokpontjai, hogy az abszolutórium megszerzéséhez összesen 180 kreditet kell gyűjteni, az előírt összes kredit legalább 40 %-át felvett tantárgyak követelményeinek teljesítésével kell megszerezni, és első két tanév mindegyikében legalább 40 kreditet kell teljesíteni. Az Alkalmazott Politikatudományi Doktori Iskola ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével alakította ki mind a képzési struktúrára, mind az egyéb (egyéni kutatási és publikációs) tevékenységre vonatkozó szabályait.

A tanulmányi program órarendi elhelyezése és kreditértéke, valamint az egyéb tevékenységek kredit-előírásai láthatóak az alábbi összefoglalókban.

A Politikatudományi Doktori Iskola kredit-szabályzata-tanulmányi és kutatási kreditek

VENDÉGELŐADÓI KURZUSOK 2012/13. tavaszi szemeszter

Angol nyelvű kompakt PhD kurzus - Fundamentalism, Radicalism, Extremism

Pedro Tavares de Almeida (University of Lisbon) - Representation and Governance

Luciano Bardi (University of Pisa) - Parties and Party System at European Level

Justus Schönlau - The Workings of the EU Institutions and EU Public Policy

VENDÉGELŐADÓI KURZUSOK 2012/13. őszi szemeszter

Jan-Hinrik Meyer-Sahling (University of Nottingham) - Bureaucracy and Policymaking

Jean Blondel (European University Institute) előadásai

Ekaterina Rashkova (Leiden University)- Wen Less Means More: Influential Women of the Wright- The Case of Bulgaria

Prof. William Maloney (Newcastle Universty)- Social Actors in the European context

Prof. Thomas Zittel (Goethe-University Frankfurt- Comparative Politics: Theories and Practice

Tantárgyi adatlapok-feltöltés alatt

Ágh Attila: Kelet-közép-európai demokratizálás komparatív kitekintésben
Máthé Gábor: Európai alkotmánytörténet (An historical to western Constitutional law)
Kis Norbert: Közigazgatási szankciórendszerek, közigazgatási büntetőhatalom (Administrative Sanction Policy, Verwaltungsstrafrecht)
Müller György: A magyar kormányzati berendezkedés (The Hungarian Governmental System)
Müller György: Magyar Kormányzati viszonyok
Tóth Ágnes: Nemzeti -és etnikai kisebbségek Magyarországon a 21.század elején
Ágh Attila: Komparatív közpolitika - regionális és EU dimenzióban
Török Gábor: Civil szervezetek és a közigazgatás
Bordás Mária: Hatékony állam

Tózsa István: Településmenedzsment és információs társadalom
Török Gábor: Változások a magyar politikai rendszerben

Györfyné Kukoda Andrea: Társadalomstatisztika
Enyedi Zsolt: Pártok és pártrendszerek
Mezey Gyula: Közigazgatási szervezéstan
Robin Bellers and Eszter Tímár: Academic Writing
Balázs Zoltán: Politikai értékelmélet
Tamás András: Államtan (Theory of the state Staatslehre)
Tamás András: Összehasonlító alkotmánytan
Jenei györgy: Közintézményi menedzsment reformok és közpolitikai keretfeltételei az ezredfordulón

KUTATÁS A DOKTORI ISKOLÁBAN

A doktori iskola sikerének egyik záloga, ha a képzési és a kutatási tevékenység nem különül el egymástól. Minden doktorandusznak legkésőbb a második félév végéig meg kell határoznia azt a szűkebb szakterületet, amelyen kutatásokat kíván végezni, illetve azt a témát, amelyről értekezését írni akarja. A témavezetők személyét a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá. A témavezető rendszeresen beszámoltatja a jelöltet kutatómunkája alakulásáról, a felmerült problémákról és segítséget nyújt azok kezelésében. A témavezető évente beszámolót készít a Doktori Iskola Tanácsa számára a jelölt munkájáról. A doktoranduszok munkáját a Tanács évente értékeli. A témavezetők feladatait, a doktoranduszok és a témavezetők kapcsolatát az egyetem Doktori Szabályzata rögzíti.

A kutatási téma akkor válik véglegessé, amikor az Iskola Doktori Tanácsa elfogadja a hazai és nemzetközi szakirodalom ismeretét tükröző, munkahipotéziseket tartalmazó részletes (kb. 5000 szó terjedelmű) kutatási tervet. Ezt legkésőbb a képzés negyedik félévében kell benyújtani. Határidő az adott félévben március 15. A felsőbb éves doktoranduszok és doktorjelöltek kutatási fórum keretében bemutatják kutatási eredményeiket.

A kutatási tervet a 4. félévben kell benyújtani. A kutatási tervnek tükröznie kell a hazai és nemzetközi szakirodalom ismeretét, munkahipotéziseket kell tartalmaznia. A kutatási terv benyújtása után a Doktori Iskola Tanácsa dönt annak elfogadásáról. Az 5. félév során a Kutatási Fórum keretében egy szakmai bíráló és az opponens jelenlétében mutatja be a doktorandusz a témáját az iskola tagjainak. A 6. félévben a javított, módosított, továbbfejlesztett tématerv bemutatása következik.

A Kutatási Fórumok alkalmat adnak arra, hogy a doktorandusz már a kutatási folyamat elején értő bírálatot kapjon a doktori iskola tanáraitól és a diáktársaktól is. A Kutatási Fórumok nagy előnye, hogy a diáktársak is átlátják egymás tevékenységét, értékelik egymás teljesítményét, és ennek fényében látják saját munkájukat is. A 6. félév végén a DIT dönt a kutatási terv hivatalos elfogadásáról (és megfelelő kreditpontokkal való értékeléséről), ami egyben feltétele a tanulmányi szakasz befejezésének.

A doktori iskola törekszik arra, hogy a kutatásvezető és a doktorandusz (majd doktorjelölt) rendszeres szakmai munkakapcsolatban álljon. Ennek tartalmi érvényesüléséhez a doktori iskola világos tartalmi és formai követelményeket állít. Ennek része, hogy a munkahelyi védésig, illetve a disszertáció-tervezet elkészítéséig a doktoranduszoknak, illetve a doktorjelölteknek minden év szeptemberében le kell adniuk a következő évre vonatkozó kutatási munkatervet, valamint a témavezető által minősített részletes beszámolót az előző időszakban végzett munkájukról. A témavezető tehát rendszeresen beszámoltatja a jelöltet kutatómunkája alakulásáról, a felmerült problémákról és segítséget nyújt azok megoldásában. A doktoranduszok munkáját ennek megfelelően a tanács évente értékeli.

A doktori iskola igyekszik biztosítani a kutatás tárgyi feltételeit. Az iskolának otthont adó Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézete könyvtárában számítógépek, nyomtatók, fénymásoló állnak a doktoranduszok rendelkezésére. Általában itt zajlanak a foglalkozások is. Az iskola rendszeresen bővíti saját könyvtárát, könyvek beszerzését természetesen a doktoranduszok is kezdeményezhetik. Ezen kívül a doktoranduszok kutatómunkájuk anyagi támogatására pályázhatnak a Doktori Iskola Tanácsához. A pályázatok elbírálása az igények és a lehetőségek figyelembe vételével történik.

KUTATÁSI TÉMÁK A DOKTORI ISKOLÁBAN

A DOKTORI ISKOLA NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

A doktori iskola támogatja a doktoranduszok nemzetközi szakmai tevékenységét. Bevonja a hallgatókat a nemzetközi kutatási projektekbe, és így lehetővé válik nemzetközi workshop-okon és konferenciákon való részvételük. A doktori iskola tagjai, témavezetői több európai uniós pályázatot jegyeztek és jegyeznek. Ezekben részt vesznek az érdeklődő doktoranduszok és doktorjelöltek. A doktori iskola kapcsolódik a European Consortium for Political Research szervezetéhez, ennek konferenciáin, nyári egyetemein és egyéb programjain szintén számos hallgató vett már eddig is részt.

A külföldi tanulmányutakhoz, rendezvényeken való részvételhez a doktori iskola anyagi támogatást nyújt: a jelentkezőnek pályázatot kell benyújtania a Doktori Iskola Tanácsához. Konkrét feladat, teljesítmény (előadás, konferencia-anyag, nyári egyetemi tanulmányok) esetén a Doktori Iskola Tanácsa támogatja a jelentkezőket.

Amennyiben a doktorandusz hosszabb időre, félévre vagy egész tanulmányi évre kap külföldi kutatási vagy/és részképzési lehetőséget, konkrét elbírálás tárgya, hogy ez évhalasztással jár-e vagy van-e mód a kurzusok részleges vagy teljes beszámítására.

A doktori iskola mindenképpen arra törekszik, hogy a hallgatók nemzetközi tapasztalatokkal felvértezve és a nemzetközi tudományos standardok ismeretében, illetve az azoknak való megfelelés birtokában végezzenek a programban.

Az Iskola igyekszik a hallgatókat bevonni a tudományos kutatómunkába, aminek jól kiépített intézményes keretei vannak. A Doktori Iskola intézményes tagsággal kapcsolódik a legrangosabb kutatás-centrikus politikatudományi szervezethez, az ECPR-hoz (European Consortium for Political Research). Az ennek keretében működő „graduate network” összefogja Európa doktori képzési helyeit és érdeklődő hallgatóit. Az ECPR nemzetközi konferenciáin több hallgatónk szerepelt már előadással (Essex, Nicosia, Budapest, Pisa), és részvételüket a továbbiakban is támogatjuk.

Hasonlóképpen jelentkezhetnek a hallgatók az ECPR nemzetközi módszertani nyári egyetemére, amelynek teljesítése az Iskolában kredit-értékkel bír. Ezen kívül több különböző témájú nyári egyetemen vettek már részt hallgatóink (Lüneburg, Bologna). A Politikatudományi Intézet kiépített és rendszeres szakmai kapcsolatban áll a University of Glasgow-val. Több hallgató járt ott tanulmányúton.

A Doktori Iskola törzstagjainak és oktatóinak nemzetközi kutatásaiban résztvevő doktoranduszok lehetőséget kapnak, hogy külföldön is bemutassák eredményeiket. A Doktori Iskola vezetőinek kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén dinamikus és változatos feltételek várják a kutatásban nemzetközi szinten is motivált hallgatókat. A kutatómunka színvonalát minősíti, hogy számos (témavezetővel közös) publikáció és a témavezetői irányításával készült publikáció jelent meg.

2008-ban a Doktori Iskola együttműködési megállapodást kötött a Central European University Politikatudományi Tanszékével, amelynek keretében a két intézmény doktorandusz hallgatói számos keretben, áthallgatással, közös konferenciákkal stb. építhetik szakmai kapcsolataikat.

A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS

a folyamat

A doktori fokozat megszerzése szervezett oktatásban való részvétellel és egyéni felkészülés alapján lehetséges. A szervezett képzésben résztvevő doktorandusz a hároméves (hat szemeszteres) tanulmányi idő sikeres befejezése után (180 kreditpont, abszolutórium megszerzése) beléphet a fokozatszerzési eljárásba, azaz doktorjelöltté válik. A fokozatszerzési eljárás megindítására vonatkozó kérelmet a témavezető támogatásával. a doktori tanácshoz kell benyújtani, legkésőbb a szervezett képzés megkezdését követő hatodik évben. A fokozatszerzési folyamat kezdetének hivatalos időpontja a szervezett képzésből a fokozatszerzési folyamatba közvetlenül átlépő jelöltek esetében a harmadik tanév befejezését követő szeptember elseje, más jelöltek esetében a kérelem elfogadásának időpontja.

Az egyéni felkészüléssel doktori fokozatot szerezni kívánó jelölteknek a fokozatszerzési eljárás megindítását a Doktori Iskola vezetőjéhez címzett kérelemben kell kezdeményezniük. A jelentkezés feltételeit az Egyetem Doktori Szabályzata rögzíti. Az egyéni felkészüléssel doktori fokozatot szerezni kívánó jelöltek habitusvizsgálaton esnek át. A habitusvizsgálati eljárást első szinten a Doktori Iskola Tanácsa bonyolítja le. A habitusvizsgálat végső lezárása és a kérelem végső elfogadása vagy elutasítása a Társadalomtudományi Területi Doktori Tanács hatáskörébe tartozik.

A fokozatszerzési folyamatba kerülést követően a jelöltnek két éven belül be kell nyújtania doktori értekezését. Amennyiben a jelölt az előzőekben leírt feltételeket nem teljesíti, a fokozatszerzési eljárást meg kell szüntetni. Új eljárás csak két év elteltével és legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

a doktori szigorlat

A fokozatszerzési folyamat része a doktori szigorlat (alapszigorlat) letétele. A Doktori Iskola a vizsgaidőszakokban szervez szigorlatokat. A doktori szigorlatot a tanulmányi szakasz befejezése után és a disszertáció-tervezet benyújtása előtt lehet, illetve kell tenni.

A jelentkezések figyelembevételével a Doktori Iskola Tanácsa jelöli ki a szigorlati bizottságokat. Az írásbeli szigorlat tárgyai: A parlamenti rendszerek és a Komparativ közpolitika c. tárgyak. Az írásbeli szigorlat zárthelyi vizsga jelleggel folyik. Ezen kívül egy otthon elkészítendő, a kutatási témához szorosan kapcsolódó módszertani házi dolgozat is a szigorlat része. A szóbeli szigorlatot a kijelölt bizottság előtt kell letenni. A szóbeli szigorlat a doktorjelölt specializációjának területén és ismereteinek ellenőrzésére leginkább alkalmas két tárgy vizsgájára terjed ki. A szóbeli szigorlatot a kijelölt bizottság előtt kell letenni. A szóbeli szigorlat tárgyai: a Közigazgatástudomány fejlődésének tendenciái és az Államtan c. tárgyak.

A doktori szigorlaton a jelöltek teljesítményét ötfokozatú skálán kell mérni. A doktori szigorlat végső minősítése a szigorlatot összetevő, külön-külön osztályozott tárgyakért kapott érdemjegyek átlaga alapján történik.Ha valamelyik tárgy érdemjegye elégtelen, akkor a szigorlat érvénytelen. Egyébként:

4.67-5.00 között summa cum laude
3,67-4.66 között cum laude
3.00-3.66 között rite
3.00 alatt a doktori szigorlat sikertelen.

A doktori szigorlat (ill. a részvizsgák) eredményét közvetlenül a szóbeli vizsga után ki kell hirdetni, és az eredményt a szigorlati bizottság tagjai nevét és a szigorlat idejét tartalmazó, a bizottság elnöke által aláírt dokumentumban rögzíteni kell.

A hallgató nem jogosult a doktori szigorlat, ill. a szigorlati résztantárgyak vizsgáinak automatikus megismétlésére. Az érvénytelen szigorlat egészének vagy egyes részeinek megismétlésére a Doktori Iskola vezetője – a jelölt írásbeli kérésére – egy alkalommal adhat lehetőséget. A szigorlat csak egy év elteltével ismételhető meg. Másodszor is érvénytelen doktori szigorlat még kivételes méltányosságból sem ismételhető, a doktori eljárást ilyen esetben meg kell szüntetni.

disszertáció-tervezet benyújtása és megvédése

A fokozatszerzési eljárás második eleme a disszertáció-tervezet benyújtása és megvédése – ennek formája nyilvános ülés, úgynevezett műhelyvita. Disszertáció-tervezetet a doktori szigorlat eredményes letétele után lehet benyújtani. A disszertáció-tervezetek tartalmi követelményeit a Doktori Iskola Tanácsa határozza meg. A tervezetet 3 összefűzött és egy másolásra alkalmas példányban kell leadni a programigazgatónak.

A disszertáció-tervezetet nyilvános vitában, öt főből álló bizottság előtt kell megvédeni. A bíráló bizottság elnökből, titkárból, két opponensből, valamint a jelölt témavezetőjéből áll. A témavezető nem lehet sem opponens, sem a bizottság elnöke. A bíráló bizottságra az Iskola igazgatója a jelölt témavezetőjével közösen tesz javaslatot. A bizottság összetételéről a Doktori Iskola Tanácsa dönt.

Az opponensek a védést megelőzően írásbeli véleményt készítenek a disszertáció-tervezetről. A védés során a jelölt szóban bemutatja tervezetének főbb téziseit, válaszol az opponensek, a bíráló bizottság, illetve a nyilvános vitában résztvevők által feltett kérdésekre és hozzászólásokra. A védésről jegyzőkönyv készül, amelynek kitöltése a bizottság titkárának feladata. A titkár a jegyzőkönyvet védés után az Iskola igazgatójához juttatja el. A jegyzőkönyv eredeti példányát az TTDT titkársága őrzi meg. A disszertáció-tervezet védésének eredményét a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá.

A fokozatszerzési folyamatba kerülést követően a jelöltnek egy éven belül be kell nyújtania a doktori értekezés tervezetét és két éven belül be kell nyújtania doktori értekezését. A tanulmányok kezdetétől számított 9 éven belül be kell fejeződnie a doktori cselekménynek.

a doktori értekezés

A doktori értekezések tartalmi követelményeit illetően irányadó elv az, hogy a doktori disszertáció tartalmazzon új tudományos eredményeket. Az értekezésnek be kell mutatni az adott tudományterület állását a vonatkozó szakirodalom feldolgozása és kritikai elemzése révén. Az értekezésben meg kell jelölni, hogy milyen új tudományos eredményekkel járul hozzá a mű a tudományterület fejlődéséhez.

A végső disszertációt a doktorjelöltek folyamatosan adhatják le a TTTD Irodán. A disszertációt előzetesen magyar nyelven egy összefűzött példányban kell benyújtani. A további példányok benyújtása négy fekete, bőrkötésű és öt összefűzött példányt csak a Doktori Tanács határozatát követően kell benyújtani, az abban foglalt változtatási javaslatoknak megfelelően. Egy példány az Egyetem Központi Könyvtárában kerül elhelyezésre.

A disszertáció főbb eredményeit összefoglaló tézisfüzetet magyar nyelven előzetesen húsz, angol nyelven egy példányban kell leadni. A többi példányt, harminc magyar, és négy angol csak a Doktori Tanács határozatát követően kell benyújtani, az abban foglalt változtatási javaslatoknak megfelelően (A disszertáció formai követelményeit és a védés forgatókönyvét lásd a dokumentációk alatt) A doktorjelölt témavezetője írásban véleményt nyilvánít a disszertációról és a jelölt munkájáról, amelyben állást kell foglalnia arról, hogy javasolja-e a disszertáció védésre bocsátását.

A témavezető a Doktori Iskola igazgatójával közösen javaslatot tesz a bíráló bizottságra, amely hét főből áll. A bizottságba legalább egy fő tartalékot is javasolni kell. A bizottság tagjai kétharmad részben az Egyetem oktatóiból állnak. A disszertáció-tervezet védési bizottságából maximum egy fő lehet tagja a bíráló bizottságnak. A jelölt témavezetője nem lehet tag a bizottságban. A bíráló bizottság elnökből, titkárból, két opponensből, valamint tagokból áll. Az opponensek közül egy (külső) az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személy kell legyen.

Az oppononsek előzetesen írásbeli véleményt készítenek a disszertációról, amelyben javaslatot tesznek az értekezés minősítésére. A doktorjelölt a védést megelőzően írásban válaszol az opponensi véleményekre, amelyet a bíráló bizottság tagjai a védést megelőzően megkapnak. A védés során a jelölt ismerteti munkájának főbb megállapításait, válaszol az opponensek, a bíráló bizottság és a nyilvános vitában résztvevők kérdéseire. A védésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítése a bizottság titkárának feladata. A jegyzőkönyvet védés után a Doktori Iskola adminisztrációjába kell eljuttatni. A jegyzőkönyv eredeti példányát az TTDT iroda őrzi meg.

A disszertáció védés eredményének elfogadásáról és a fokozat odaítéléséről a Doktori Iskola Tanácsa titkos szavazás alapján tesz javaslatot az TTDT-nek. A döntés az TTDT hatáskörébe tartozik. A doktori okleveleket az Egyetem évente két alkalommal ünnepélyes keretek között adja át a doktori fokozatot szerzetteknek

A Doktori Iskola publikációs követelményei és gyakorlata

A jelölttől a védés előtt elvárt szakmai publikációs teljesítmény, valamint a tudományos, ill. egyéb szakmai publikációk jellegére és értékelésére vonatkozó általános követelményeket a TTDT Ügyrendje rögzíti.

A DOKTORI ISKOLA EREDMÉNYEI

A Politikatudományi Doktori Iskola 2000-es ideiglenes akkreditációját követően 2001. évtől 60 fő nyert felvételt a doktori iskolába. Ebből 21 fő abszolutóriumot szerzett és sikeres doktori szigorlatot tett, négy fő pedig megszerezte a doktori fokozatot.

A DOKTORI ISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

A Doktori Iskola igyekszik tevékenységével minden területen a minőségi oktatást és a kutatási feltételeket garantálni. A felvételi vizsga pontos feltételeinek meghatározásával igyekszünk a jelöltek közül a legjobbakat kiválasztani.

A tananyagot rendszeresen karbantartjuk, kétévenként a Doktori Iskola Tanácsa értékeli ezeket. A doktoranduszok minden tárgyról írásos értékelést készítenek.Az oktatók és kutatásvezetők évenkénti beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Doktori Iskola Tanácsának. A hallgatók tanulmányi munkáját folyamatosan értékeljük. Minden tárgyat vizsga vagy más beszámoló zár.Igyekszünk hallgatóinkat a hazai s nemzetközi szakmai közéletbe bevezetni. Követelményként állítjuk, hogy legalább egy hazai és nemzetközi konferencián elfogadott előadással szerepeljenek, illetve egy nyári egyetemi vagy egyéb részképzési programban vegyenek részt.Támogatjuk a doktorjelöltek publikációs tevékenységét. rendszeresen fejlesztjük az infrastrukturális feltételeket. A hallgatóknak külön szoba, számítógép park és könyvtár áll rendelkezésére.

A DOKTORI ISKOLA GAZDÁLKODÁSA

A Politikatudományi Doktori Iskola bevételeinek felhasználására az Iskola programigazgatója tesz javaslatot, s azt az Iskola Tanácsa hagyja jóvá. A keretek felhasználásáról a Doktori Iskola igazgatója nyilvántartást vezet, s azt egyezteti a Gazdasági Főigazgatósággal. A Doktori Iskola vezetője gondoskodik a működéshez szükséges pályázatok elkészítéséről és előterjesztéséről.

A kiadások között elsőbbsége van a doktoranduszok tanulmányai és kutatásai támogatásának, azon belül is a számítástechnikai eszközök és könyvek beszerzésének. A beszerzett könyvek és folyóiratok könyvtári állományba kerülnek. A dologi keretekből kell – a lehetőségek mértékében – finanszírozni a doktoranduszok tanulmányútjait, konferenciákon való részvételét.

A doktoranduszok és doktorjelöltek az alábbi célokra nyújthatnak be pályázatot:

külföldi tanulmányút (rész) támogatása
hazai konferencián való részvétel támogatása (első pályázat esetén előadás nélkül is pályázható)
külföldi konferencián való részvétel támogatása (csak előadás esetén)
a program hallgatóinak rendelkezésére álló könyvek, szoftverek, eszközök beszerzése
disszertáció beköttetés-sokszorosítás támogatása
tézisgyűjtemény -sokszorosítás támogatása
adatgyűjtés és feldolgozás támogatása

A pályázatokat a Doktori iskola vezetője által erre a célra kijelölt 3 tagú bizottság bírálja el, amelynek van doktorjelölt tagja is.

A doktori iskola hallgatói-aktív-passzív státusz
Doktori fokozatot szerzett személyek

HIVATKOZÁSOK

Felvételi Tájékoztató a 2011/2012-es évre
Felvételi Tájékoztatója a 2010/2011-es évre

Az utolsó módosítás időpontja: 2013.06.17.