Bemutatkozás

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK DOKTORI ISKOLA (130)

KEDVES LÁTOGATÓ/ ÉRDEKLŐDŐ!

Ön a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzeközi kapcsolatok Doktori Iskolájának honlapjára látogatott, ahol a doktori/PhD képzéssel kapcsolatos információkról tájékozódhat. Ha a lapon talált információk nem nyújtanak kellő felvilágosítást, vagy bármilyen kérdése támad, kérem, olvassa el a doktori képzéssel kapcsolatos társlapokat (A doktori iskola aktuális információi, Egyetemi Doktori Tanács, Társadalomtudományi Területi Doktori Tanács) vagy telefonon kérjen tájékoztatást a Doktori Iroda munkatársaitól 482-5329 vagy a doktori iskola képviselőjétől 482-7247.

AKTUÁLIS INFORMÁCIÓK

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2013

A doktori iskola vezetője: Rostoványi Zsolt DSc, egyetemi tanár

A képzésért felelős területi doktori tanács: Társadalomtudományi Területi Doktori Tanács. A doktori iskola tudományterülete: társadalomtudományok. Tudományág: közgazdaságtudomány, politikatudomány. A kiadható doktori fokozat elnevezése: PhD-közgazdaságtudomány, PhD- politikatudomány.

A doktori iskola működési feltételeit biztosító mesterképzések: Hagyományos, ötéves egyetemi szakok:

Nemzetközi kapcsolatok szak,
Nemzetközi tanulmányok szak,
Politológus-közgazdász szak.

A bolognai rendszer szerinti, a MAB által már jóváhagyott szakindítási kérelemmel rendelkező mesterszakok:

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA szak,
Nemzetközi tanulmányok MA szak,
Politikatudományi MA szak.

A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETI KERETEI

A doktori iskola munkájában elsősorban a Közgazdaságtudományi Kar Világgazdasági Tanszéke és a Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézete vesz részt. A Politikatudományi Doktori Iskolával való együttműködés révén a Társadalomtudományi Kar Politikatudományi Intézetének munkatársai, továbbá a témakör szerint illetékes egyéb egyetemi intézetek, tanszékek, ill. oktatók is részt vesznek a doktori iskola munkájában. A doktori iskola együttműködési megállapodást kötött a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetével, Politikai Tudományok Intézetével és a Magyar Külügyi Intézettel.

A Világgazdasági alprogram vezetője:

Blahó András CSc, egyetemi tanár

A Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok alprogram vezetője:

Kardosné Kaponyi Erzsébet Dr. habil, Phd, egyetemi tanár

ELÉRHETŐSÉGEK

Vezető: Dr. Rostoványi Zsolt egyetemi tanár
Nemzetközi Tanulmányok Intézet
Telefon: (1) 482-7200
E-mail: rostovan@uni-corvinus.hu

Programigazgató (Világgazdasági alprogram): Dr. Blahó András egyetemi tanár
Világgazdasági Tanszék
Telefon: (1) 482-5101
E-mail: andras.blaho@uni-corvinus.hu

Programigazgató (Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok alprogram): Dr. Kardosné Kaponyi Erzsébet egyetemi tanár, Nemzetközi Tanulmányok Intézet
Telefon: 482-7247
E-mail: e.kaponyi@uni-corvinus.hu

A doktori iskola koordinátora: Pap Marianna hivatalvezető
Nemzetközi Tanulmányok Intézet, BIGIS
Telefon: (1) 482-7254, E-mail: marianna.pap@uni-corvinus.hu

A DOKTORI ISKOLA TÖRZSTAGJAI, egyben témavezetők és oktatók is

Blahó András CSc, egyetemi tanár, Szakmai önletrajz, Publikációs lista
Hámori Balázs CSc, egyetemi tanár, Szakmai önletrajz, Publikációs lista
Inotai András DSc, Szakmai önletrajz, Publikációs lista
Kardosné Kaponyi Erzsébet PhD, Szakmai önletrajz, Publikációs lista
Kiss J. László CSc, egyetemi tanár, Szakmai önletrajz, Publikációs lista
Lőrincné Istvánffy Hajna DSc, egyetemi tanár, Szakmai önletrajz, Publikációs lista
Nógrádi György CSc, egyetemi tanár, Szakmai önletrajz, Publikációs lista
Palánkai Tibor MHAS, egyetemi tanár, Szakmai önletrajz, Publikációs lista
Rácz Margit CSc, MTA VKI, Szakmai önletrajz, Publikációs lista
Rostoványi Zsolt DSc, egyetemi tanár, Szakmai önletrajz, Publikációs lista

A DOKTORI ISKOLA TÉMAVEZETŐI-OKTATÓI

Arday Lajos, szakmai önéletrajz, publikációs lista
Bayer József DSc, Szakmai önletrajz, Publikációs lista
Balázs Péter CSc
Békés Csaba PhD, szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék
Braden Ebinger Nelu CSc, egyetemi tanár,Szakmai önletrajz, Publikációs lista
Benczes István PhD
Berend T. Iván DSc
Deák András PhD
Deák Péter DSc
Gazdag Ferenc
Gál Péter CSc, egyetemi tanár, Szakmai önletrajz, Publikációs lista
Gedeon Péter CSc
Hajdu Ottó CSc
Halmai Péter
Horváth Jenő CSc
Hrubos Ildikó CSc
Kardos Gábor
Kengyel Ákos PhD
Kondorosi Ferenc CSc
Lánczi András CSc
Magas István CSc
Majoros István
Matus János
Nagyné Rózsa Erzsébet PhD
Nováky Ersébet DSc
Simai Mihály DSc
Sipos Péter
Szabó Katalin DSc
Szentes Tamás MHAS, Professor Emeritus, Szakmai önletrajz, Publikációs lista
Tálas Péter

A DOKTORI ISKOLA OKTATÓI

Dévényi Kinga, Jeszenszky Géza, Lux Jdit, Móczár József, Najat Shamil Ali, P.Szabó Sándor, Szabó Miklós, Szabó Katalin,

A DOKTORI KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

FELVÉTELI VIZSGA

A doktori iskola évente közzé teszi tájékoztatóját, amelyben meghirdeti:

a doktori iskola tanrendjét,
induló specializációit,
a témavezetőket és a főbb ajánlott témákat,
a szervezett képzésen alapuló fokozatszerzési folyamat rendjét,
jelentkezés feltételeit és határidőit,
felvételi vizsga tárgyait és a felvételi döntés szempontjait.

A doktori iskolába írásbeli és szóbeli vizsga alapján történik a felvétel. A jelentkezőknek minimum jó minősítésű akkreditált képzésben megszerzett egyetemi diplomával, illetve azzal egyenértékű mester (MA vagy MSc) diplomával és legalább két nyelvből középfokú, C típusú nyelvvizsgával kell rendelkezniük. Ebből egyiknek az angolnak kell lennie, mivel az angol nyelvet a doktori iskola munkanyelvként használja.

A felvételnél előnyt élvez az, aki

Nemzetközi kapcsolatok, Nemzetközi tanulmányok, Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, Európa tanulmányok vagy Biztonságpolitika graduális szak-, illetve posztgraduális szakirányú végzettségű vagy/és
valamely kutatóhelyen (kutatóintézet, egyetemi tanszék) a Nemzetközi kapcsolatok, Nemzetközi tanulmányok, Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás vagy Biztonságpolitika témakörében végez önálló oktató vagy kutatómunkát,
munkakörének magasabb szintű ellátásához szükséges a program nyújtotta ismeretanyag és fokozat.

A jelentkezőknek egy rövid előzetes kutatási elképzelést kell benyújtaniuk, mintegy 3-5 oldal terjedelemben, amelyben a kutatni kívánt elméleti téma hipotézisére, a feldolgozandó irodalomra, valamint a feldolgozás tervezett módszertanára kell kitérniük. A jelentkezőknek írásbeli vizsgán és szóbeli meghallgatáson kell részt venniük. Az írásbeli vizsga az elméleti és módszertani felkészültség szintjét hivatott lemérni. A szóbeli meghallgatás a jelentkező intellektuális kapacitását és tudományos munkára való alkalmasságát ellenőrzi. A felvételi eredménye nyilvános és a felvétel szigorúan a felvételi pontszámok rangsora alapján történik, amely három elem értékeléséből tevődik össze.

a jelentkezéskor beadandó írásos anyagok (max. 25 pont)
az írásbeli felvételi vizsgák érdemjegyei (max. 50 pont)
szóbeli meghallgatás alapján kapott komplex értékelés (max. 25 pont)

A Doktori Iskola Tanácsa által kijelölt Felvételi Bizottság tagjai a beadott írásos anyagokat személyenként elbírálják és pontozzák. (Főbb bírálati szempontok: a tudományág körébe eső tantárgyak vizsgajegyei, a diplomamunka témája és minősítése, a tudományos (pl. TDK) tevékenység, a kutatási elképzelés kidolgozottsága, előzetes publikációs tevékenység, oktatási-, vagy kutatási gyakorlat, tanszéki, témavezetői támogatás, nyelvtudás.) Az egyéni bírálati pontok átlagát egyszerű számtani átlaggal határozzák meg.

Az írásbeli vizsgán a következő témakörökből kapnak általános kérdéseket a hallgatók:

nemzetközi politika
nemzetközi gazdaság
Európai Unio

A jelentkezők annak megfelelően, hogy melyik alprogram keretében kívánják doktori tanulmányaikat folytatni, specifikus kérdéseket is kapnak

Világgazdaságtani alprogram esetében

nemzetközi gazdaságtanból,
világgazdaságtanból,
az európai integráció gazdaságtanából,

a Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok alprogram esetében

egyetemes történelemből,
nemzetközi szervezetekből,
nemzetközi jogból.

Az írásbeli vizsga értékelése során a Felvételi Bizottság a jelentkezők teljesítményét valamennyi témakörből százalékos skálán minősíti. A kapott pontszám az egyes százalékos eredmények súlyozott összegeként áll elő. Azok a jelentkezők, akik két témakörből 50% alatti (nem megfelelő) eredményt érnek csak el, a további mérlegelésből automatikusan kiesnek.

Az írásbeli kérdések összeállítása, illetve a válaszok értékelése során a Felvételi Bizottság figyelembe veszi a felvételizők eltérő előképzettségét. A bizottság minden tagja értékel, s a végeredmény a témakörönként kapott részeredmények számtani átlaga alapján a bizottság együttes álláspontját tükrözi.

Az írásbeli eredményét a szóbeli meghallgatás előtt az érdeklődő jelentkezők megtekinthetik. Az írásbeli eredményével kapcsolatos esetleges kifogásokat a Felvételi Bizottság bírálja el.

A szóbeli meghallgatás után a Felvételi Bizottság kialakítja a jelentkezők komplex értékelését tükröző pontszámait, majd összesíti azokat. Az így kialakult 100 pontos skálán rangsorolja a jelölteket, és a rangsor alapján javaslatot tesz a felvettek személyére és a doktori iskola rendelkezésére álló ösztöndíjak odaítélésére.

Kettős jelölés van. A pontszámok birtokában a bizottság javaslatot tesz először az ösztöndíjas hallgatókra – ezek száma korlátozott -, s a részképzéses hallgatókra. Azok a jelöltek, akiknek a szóbeli vizsga idején még nincs birtokában az egyetemi oklevél, csak feltételes felvételt nyerhetnek. Diplomájuk kézhez vételével helyzetük legálissá válik. Amennyiben egy ösztöndíjas helyre jelölt a jelölést nem tudja/akarja elfogadni – helyette részképzéses felvételt kér -, a pontszámban következő jelöltet illeti az ösztöndíjas hely.

A felvételi döntést a Felvételi Bizottság javaslata alapján a TTDT hagyja jóvá, szigorúan a kialakult pontszámok rangsora alapján. A felvétel csak és kizárólag az TTDT döntése után válik hatályossá. A felvételi döntés elleni fellebbezésre csak jogszabálysértés vagy a Doktori Szabályzat megsértése esetén van lehetőség.

AJÁNLOTT IRODALOM A SIKERES FELVÉTELIHEZ

A doktori iskolában működő Nemzetközi Kapcsolatok doktori program két alprogramból áll:

Világgazdasági alprogram, az alábbi specializációkkal:

Globális világgazdaságtan
Nemzetközi gazdaságtan
Európai Unió gazdaságtana

Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok alprogram, az alábbi specializációkkal:

Nemzetközi és Európai tanulmányok
Civilizációs tanulmányok
Biztonsági tanulmányok

A teljes doktori program két fő részből áll: az oktatási és a kutatási programból. A szervezett képzési program első két évében zajlik és ér véget az oktatási program. Az oktatási programmal párhuzamosan megkezdődik a kutatási program is, amely a szervezett képzési idő utolsó évét már teljes egészében kitölti. Amennyiben a jelölt értekezését a szervezett képzés idején belül nem nyújtja be, a kutatási program a tanulmányi szakaszon túl is folytatódhat.

A szervezett képzés első évében a hallgatók módszertani és elméleti törzstárgyakat hallgatnak, egy részüket a két alprogram hallgatói közösen, másik részét alprogram-specifikusan. Emellett a második félévtől témavezetőik (tutor) közreműködésével kutatószemináriumokon is részt vesznek. A második évben alprogramjuknak megfelelő, és egyéb szabadon választható tárgyakat hallgatnak, emellett a kutatószemináriumokon megkezdik a tézistervek készítését, illetve kutatási fórumokon vesznek részt, amelyeken ismertetik és megvitatják addigi kutatási eredményeiket. Az oktatási programot a törzstárgyak anyagából tett szigorlat zárja, amely egyúttal a fokozatszerzési folyamat első lépcsőjét is jelenti.

A doktori képzés jellegének és céljának megfelelően a tárgyak nem elsősorban a hagyományos értelemben vett előadások, hanem sokkal inkább a hallgatókat is intenzív munkára késztető „interaktív“ (olvasó)szeminárium jellegűek.

Egy doktori iskola alapvető és végső célja a hallgatók felkészítése, elindítása és megerősítése a tudományos pályán, erre való alkalmasságukat pedig a sikeresen megvédett PhD értekezés tanúsítja. Az egész doktori képzés ezt a fő célt szolgálja, maga a képzés is a disszertáció megírására koncentrál, a tanulmányi szakasz is ezt hivatott előkészíteni. A doktori program elsődleges, konkrét célja a disszertáció elkészültének elősegítése, ennek megfelelően áll össze a program szerkezete is. A rendszeres ellenőrzések, kutatási szemináriumok, kutatási fórumok és egyéni konzultációk segítségével a doktori iskola a fenti célt kívánja megvalósítani.

A program témavezetői által meghirdetett témák közös vonása – amellett, hogy egyidejűleg megfelelnek a program specializációinak – a multidiszciplinaritás. Vonatkozzanak a témák a nemzetközi rendszer bármely területére, az Európai Uniótól a biztonságpolitikáig, az értekezést készítő PhD hallgatók az inter/multidiszciplinaritás módszerét alkalmazzák.

A hallgatók eltérő előképzettségüknek megfelelően szükség szerint – többnyire a graduális képzésben is meghirdetett – felzárkóztató tárgyakat is hallgatnak. A képzési idő alatt megszerzendő összesen 180 kredit három egységből áll össze:

tantárgyi kreditek (82-90 kredit)
egyéni tanulmányok és kutatás (50-70) kredit
oktatási tevékenység( összesen legfeljebb)30 kredit

I. tanegység: Tantárgyi kreditek (összesen 82-90 kredit)

Kontaktórákat jelentő kurzusok (előadás, szeminárium) esetében a hallgató a kreditet tanulással és vizsgával (érdemjeggyel lezárva) szerzi. A kontaktórákon felül az adott tárgy egyéni tanulására fordított idő is ide számít, amely a kontaktórák legfeljebb háromszorosa lehet. A választott tantárgyakat a hallgatók elsősorban a doktori iskola tantárgylistájáról választhatják, de bármely további programba illő (más doktori iskolában, graduális képzésben oktatott) felvett tárgy is elszámolható a doktori iskola alprogram vezetőinek előzetes engedélye és általuk megállapított kreditértéke alapján.

Kreditszáma: 4-6 kredit tantárgyanként (heti átlagban 2-3 kontaktóra mellett ebbe a kontaktórákon kívül Kontaktóránkénti 2-3 óra egyéni tanulás is beleértendő). Igazolója: tantárgyfelelős

A tantárgyi kreditek megoszlása

Tantárgyak jellege	Kredit
Közös kötelező tárgyak	36
Kutatási szeminárium és fórum	14
Kötelezően választható tárgyak	16
Szabadon választható tárgyak	16
Összesen	82

A Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolában oktatott tárgyak, tárgyfelelősök és kreditpontszámok

II. tanegység: egyéni tanulmányok és kutatás (50-70 kredit)

a) Önálló tevékenységek, témavezetői irányítással végzett önálló kutatómunka. A számonkérés folyamatos ellenőrzés (beszámolók, kutatási tervek) formájában történik. Félévenkénti maximális értéke a Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolában: 6 kreditpont (a tanulmány 2-6 szemeszterében, igazolja: a témavezető).
b) Publikációs tevékenység: meghatározott színvonalú tudományos publikációs tevékenységet elismerő kredit, amely az a) ponttól külön értékelendő.
c) Kutatási tevékenység: tudományos kutatóintézetnél végzett, az adott intézet vezetője által igazolt, a témavezető által elfogadott kutatási tevékenység (kutatómunkatársi vagy kutatósegédi közreműködés). Értéke félévente 4-6 kreditpont.
d) Az előírt követelményeket kielégítő (elfogadott) kutatási terv: 20 kredit

III. tanegység: oktatási tevékenység (összesen legfeljebb) 30 kredit

A kreditek elszámolása: az a) – c) pontok összege, a félév végén az indexben aláírással zárul. Igazolója: alprogram vezetője

Teljes kurzusok esetében a Doktori Iskola Tanácsa által előzetesen jóváhagyott, egyéb esetekben az alprogramok vezetői által igazolt, a tantárgyfelelős irányításával ellátott, rendszeresen ellenőrzött, a Doktori Iskola Tanácsa által beszámításra elfogadott oktatómunka (pl. szemináriumok vezetése, dolgozatok előkészítése és javítása). Az oktatási tevékenységre vonatkozó előírásokat a Doktori Szabályzat tartalmazza. Igazolója: az alprogramok vezetői

BESZÁMOLTATÁSI REND

A hallgatóknak a különböző tárgyakban tanúsított teljesítménye minden esetben értékelés tárgya, függetlenül az adott tárgyban alkalmazott képzési formától (tehát konzulens tanár által irányított egyéni olvasóprogram esetén éppúgy, mint előadás és szemináriumsorozat esetén). Az értékelés feltétele a tárgyaknak és az alkalmazott képzési formáknak megfelelően változó lehet. Az egyes kurzusokban nyújtott teljesítmény értékelése rendszerint háromfokozatú skálán (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) történik.

Az egyes évek végén a hallgató addigi összesített eredménye alapján (kétség esetén a Doktori Iskola Tanácsának véleményét kikérve) a programvezető dönt arról, hogy a hallgató folytathatja-e tovább tanulmányait, esetleg milyen sajátos megkötésekkel (tantárgyismétlési, görgetési engedély).

KUTATÁS A DOKTORI ISKOLÁBAN

A doktori iskola jellemző kutatási témái

A kutatási témák az iskola specializációihoz kapcsolódnak, azok konkrét kifejtését tartalmazzák. A kiemelendő kutatási témák az alábbiak:

Nemzetközi politikaelmélet
Nemzetközi gazdaságtan
Nemzetközi pénzügyek
Nemzetközi jog
Világgazdaságtan
Makrogazdaságtan
Regionális gazdaságtan
Fejlődés gazdaságtan
Regionális tanulmányok
Európai integráció története
Európai gazdasági integráció
Európai Unió intézményei és működése
Civilizáció – globalizáció
Emberi jogok, kisebbségvédelem
Biztonságpolitika
Transzatlanti integráció

A doktori iskola bővebb kutatási témai megtalálhatók a www.doktori.hu adatbázisban.

A doktoranduszok és doktorjelöltek kutatási tevékenységének irányítása, a témavezetők feladata.

A PhD program központi eleme a jelöltek kutatási tevékenysége, amelynek eredményeképpen elkészítik értekezésüket. A programban a kutatás minden esetben empirikus kutatást is jelent, amely természetesen nem nélkülözi a szilárd elméleti alapokat. A kutatás megítélésének döntő szempontja a tudományterület fejlődéséhez való hozzájárulás.

A témavezető feladata

A program minden résztvevőjének munkáját a szakterület elismert kutatója felügyeli (témavezető), aki a hallgató képzési programjának kialakításától a kutatási terv kidolgozásán át az értekezés elkészítéséig végigkíséri, irányítja és ellenőrzi a hallgató szakmai előrehaladását. A témavezetésbe lehetőség szerint bevonunk külföldi professzort is.

A jelöltek már a program első két félévében megkezdik a hazai témavezetővel egyeztetett témakörökben és ütemezésben a szakirodalom feldolgozását. A második szemeszter folyamán elkészítik kutatási tervük első vázlatát.

A doktoranduszok és doktorjelöltek, valamint a kutatási témavezetők évente írásbeli beszámolót készítenek az elvégzett kutatási munkáról. A beszámolókat a Doktori Iskola Tanácsa megvitatja és értékeli.

A DOKTORI ISKOLA NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

A Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola, mint a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola utódja tovább kívánja folytatni az együttműködést azokkal a külföldi partner-intézményekkel, amelyekkel az előd-iskolának kapcsolatai voltak.

A nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése egy doktori iskola tevékenységében többszörös jelentőségű, különösen, ha az iskola kutatási programja eleve a nemzetközi rendszerre, a nemzetközi kapcsolatokra irányul. A program hallgatói számára fontos a külföldi résztanulmányok végzése, a külföldi kutatási műhelyekkel, kutatókkal való megismerkedés, arról nem is beszélve, hogy a meghirdetett témák eleve nemzetköziek, s jó néhány olyan akad közöttük, amelyek helyszínen történő kutatása különösen fontos lehet.

A doktori iskola célul tűzte ki programjának angol nyelven történő megindítását is. A doktori iskola, az egyetem, de Magyarország presztízsét is növeli, ha minél több külföldi doktorandusz hallgató számára nyílik lehetőség magas színvonalú tudományos műhelyekben doktori tanulmányok folytatására és a fokozatszerzésre. Ez a szándék szervesen illeszkedik a doktori iskola egyik alprogramjának adminisztratív központját képező BCE Nemzetközi Tanulmányok Intézet azon tervéhez, hogy a már akkreditált Nemzetközi tanulmányok mesterszakot angol nyelven is meghirdeti. Így ugyanis az angol nyelvű mesterképzésben diplomázottak közül az ezt szándékozók – és erre alkalmasak - ugyanabban az intézményben folytathatják tanulmányaikat a doktori képzés keretében. Jó néhány külföldi egyetemmel, kutatóintézettel állnak fenn jelenleg is oktatási és tudományos kapcsolatok.

A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS

A fokozatszerzés feltételei szervezett képzés és egyéni felkészülés esetén

A fokozatszerzés feltételei szervezett képzés esetén

Az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítése (abszolutórium megszerzése);
Egy idegen nyelvből legalább „C” típusú állami nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű más bizonyítvány, a második idegen nyelvből alapfokú „C” típusú állami nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány. Az egyik idegen nyelv az angol kell, hogy legyen;
A doktori iskola által előírt szigorlat sikeres letétele;
A doktori értekezés sikeres megvédése;
A doktori iskola által előírt publikációs követelmények teljesítése, legalább 50 publikációs pont összegyüjtése.

A fokozatszerzés feltételei egyéni felkészülés esetén

legalább 10 év dokumentált kutatási tevékenység;
jelentős, szakmai körökben elismert (referált) tudományos folyóiratokban, illetve lektorált szakkönyvekben megjelent, az adott szakterület tárgyában új eredményeket felmutató, legalább 4-5 publikáció, vagy azokkal egyenértékű lektorált önálló szakkönyv.

Ezen feltételeket a doktori fokozat megszerzésére való jelentkezéskor kell teljesíteni. Az egyéni úton fokozatot szerző jelöltek a következő feltételek teljísülése esetén szerezhetnek fokozatot.

A doktori iskola által előírt szigorlat sikeres letétele;
A doktori értekezés sikeres megvédése;
A doktori iskola által előírt publikációs követelmények teljesítése, legalább 100 publikációs pont összegyüjtése.
Egy idegen nyelvből legalább „C” típusú állami nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű más bizonyítvány, a második idegen nyelvből alapfokú „C” típusú állami nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány. Az egyik idegen nyelv az angol kell, hogy legyen;

A doktori szigorlat tartalma

A doktori szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll.

Az írásbeli szigorlat tartalma: A nemzetközi gazdaságtan, világgazdaságtan, nemzetközi politikaelmélet és nemzetközi jog tárgyból az oktató által kiadott feladat otthoni megoldása és benyújtása, valamint zárthelyi dolgozat a szigorlati tárgyakból.

A szóbeli szigorlatot bizottság előtt kell letenni. A szigorlat az írásbeli vizsga tárgyaiból feltett kérdések megválaszolását foglalja magában. A szigorlat eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítmény együttes értékelése alapján határozza meg a Szigorlati Bizottság.

A disszertáció-tervezet védése

A disszertáció-tervezet elkészítésének és védésre való benyújtásának célja, hogy meg lehessen ítélni a doktorjelölt elméleti felkészültségét és empirikus kutatási koncepciójának szakmai megalapozottságát. A Nemzetközi kapcsolatok Doktori Iskolában ennek megfelelően a disszertáció-tervezetnek az alábbi részeket kell tartalmazni:

a témakör mértékadó hazai és nemzetközi szakirodalmának feldolgozása,
az empirikus kutatás tervezete:
milyen körre terjed ki a vizsgálat (a minta nagysága és összetétele),
alkalmazandó módszerek,
az empirikus vizsgálat elvégzésének és a disszertáció megírásának időbeli ütemezése,
hivatkozások jegyzéke.

A disszertáció-tervezetet öt főből álló bizottság előtt, nyilvános ülés keretében kell megvédeni. A bizottság magában foglalja a két opponenst és a jelölt témavezetőjét is. A bizottság a disszertáció-tervezetet az alábbi lehetőségek figyelembevételével minősíti:

változtatás nélkül elfogadja,
a jegyzőkönyvben rögzített változtatásokkal elfogadja,
Utóbbi esetben új disszertáció-tervezetet kell benyújtani.

A doktori disszertáció

Az empirikus kutatás elvégzését követően a doktorjelölt megírja, és védésre benyújtja doktori értekezését. Az értekezést magyar nyelven kell benyújtani. Az értekezést két hazai opponens bírálja el, amelyek közül az egyik (külsős) az Egyetemmel foglalkozttaási jogviszonyban nem álló személy kell legyen. Elfogadó javaslatuk beérkezése után kerül sor a nyilvános védésre. A disszertációt és annak védését hét főből álló bizottság értékeli, és titkos szavazással dönt a minősítéséről, amely lehet:

summa cuma laude,
cum laude,
rite,
elutasító.

A disszertációjukat sikeresen megvédő és a fokozatszerzés valamennyi feltételének eleget tevő jelöltek számára az egyetem doktori címet és azt igazoló oklevelet ad. A sikeresen megvédett disszertációk és azok tézisei a BCE Központi Könyvtár, az Országos Doktori Tanács és a MAB közös doktori adatbázisában rögzítésre kerülnek. A doktori okleveleket az Egyetem évete két alkalommal ünnepélyes keretek között adja át a fokozatot szerzetteknek.

A DOKTORI ISKOLA EREDMÉNYEI

A doktori iskola a 2000-es ideiglenes akrreditációját követően 2001-évtől 120 hallgatót vett fel. Ezek közül 64 szereztek abszolutóriumot és tettek sikeres doktori szigorlatot, 17 fő pedig megszerezte a doktori fokozatot.

A doktori iskola a 2000-es ideiglenes akkreditációt megelőzően doktori programként működött 1993 és 2000. között, s ezen idő alatt felvételt nyert hallgatók közül számosan doktori fokozatot szereztek.